Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1. szám - Olvasóinkhoz

I. ÉVFOLYAM A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 1. SZÁM MUNKAJOG JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztéséért Dr. FORNHEIM ERNŐ felelős A Munkajogot a KERESKEDELMI JOG előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. FORNHEIM ERNŐ ügyvéd címére (Újpest Árpád út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér Olvasóinkhoz A világ gazdasági rendje átalakulóban van. Az egyének szabad versenyén alapuló, az egyéni érdek által hajtott és a minél nagyobb haszon szerzésére irányuló termelési rendet a gazdasági szervezeteken (érdekképviseleteken) felépülő, a közösségnek — a. megélhetéshez és a kultúrához szükséges javakkal — minél tökéletesebb ellátását célzó gazdasági rend váltja fel. Az egyén megszűnik a gazdasági élet kizárólagos alanya és irányító tényezője lenni. Helyét a gazdasági szervezetek, érdekképviseletek foglalják el. Az egyén nem a maga önállóságában, hanem csak mint valamely szervezet tagja érvényesül a gazdasági életben és fejtheti ki gazdasági tevékenységét, a szervezet az, mely működését irányítja és determinálja. A gazdasági életnek a háború előtt meginduló, de csak a háború után a maga teljességében kibontakozó ezen átalakulási processzusa az egyes országokban — azok politikai, gazdasági és társadalmi viszonyaihoz képest — különböző fokot ért el, sőt — miként azt hazánkban a Gömbös-kormány nemzeti munkatervének 42. pontja is tanúsítja — ez az átalakulási folyamat csak most van megindulóban. A gazdasági élet ezen átalakulása a jogban is, — mint a gazdasági élet függvényében — erősen érezteti hatását. Az élettel lépést tartani óhajtó jog ugyanis mindenkor visszatükrözi kora gazdasági struktúráját és az abban megnyilatkozó fejlődési tendenciákat. A háború előtti jogok — s alapelvileg hazai jogunk még ma is — a termelési rendszer alapirányának megfelelőleg individuális jogok. Az egyéni akarat érvényesülése, a szerződési szabadság elvének uralma jellemzik. Intézményei, tételei és fogalmai az egyén öncélúságán épülnek fel és őt akarják gazdasági céljai megvalósításában támogatni. Ily individuális jogrendszerben a gazdasági szervezeteken felépülő termelési rend természetszerűleg a maga működésének zavartalan kifejtésére a megfelelő keretet és alapot fel nem találhatja. A gazdasági élet e fejlődése egy új, az organizáció létével számoló jogrendszer kialakulását teszi szükségessé. Ennek folytán oly jogrendszer van keletkezőben, mely már behatóan szabályozza a gazadsági szervezetek, érdekképviseletek belső szerkezetét, más szervezetekhez, az államhoz és tagjaihoz való viszonyát, működését és ügyleteit. Az egyének egymásközti viszonyát szabályozó individuális magánjog mellé egy ú. n. szervezetjog lép. A magánjognak napjainkban oly gyakran felpanaszolt elközigazgatásiasodása nézetünk szerint nem egyéb, mint ennek a szervezet jognak az individuális magánjog sérelmére történő érvényesülése. A gazdasági élet célkitűzésének és szervezetének, valamint a jognak ezen átalakulása főleg a magánalkalmazottak szolgálati viszonyának szabályozása, a munkajog terén észlelhető. (Magánalkalmazottak kifejezést itt a szó legtágabb értelmében — tisztviselőket és munkásokat beleértve — használjuk.) A szolgálati viszony terén kerül ugyanis egymással kapcsolatba a termelés két főtényezője: a tőke és a munka. Igen találóan mondja Sinzheimer, hogy a magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó munkajog nem egyéb, mint annak a felfogásnak lecsapódása, melyet valamely ország egy bizonyos időszakban a tőke és munka egymáshozi viszonya tekintetében vall. A szolgálati viszony szabályozása, vagyis a munkajog terén találkozunk először a gazdasági szervezetekkel, érdekképviseletekkel, az alkalmazotti szakszervezetek, majd visszahatásképpen a munkaadói szervezetek alakjában. Ezen érdekképviseletek, az állami munkásvédelmen túlmenőleg az érdekeltek önsegélye és szervezkedése alapján óhajtottak a szolgálati viszony tartalmi alakulására, a munkafeltételek megállapítására befolyást gyakorolni. A munkajog terén, az érdekképviseleteknek a gazdasági életben való megjelenésével kapcsolatban észleljük oly jogintézmények jelentkezését, — minők a tarifa-