Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 3. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. 1. [r.]

részén folytatódnak-e? Máskor meg a patronok, hüvelyek fenekén vagy oldalán látható s a gyujtószegtől, vagy a hüvelyeknek a fegyverből való eltávolítására, kidobására szolgáló szerkezettől (ejektor) eredő bezúzó­dások, nyomok, sérülések, vagy a patronhüvely felső részén mutatkozó folytonossági hiányok stb. fognak alapul szolgálni arra, hogy megálla­pítsák, vájjon például a helyszínén lefoglalt patronok a gyanúsított vagy más a bűnügyi vizsgálat során szóba jött egyén fegyverében hasz­náltattak-e? Léteznek olyan, külön e célra szerkesztett kétcsövű mikroszkópok, amelyek segítségével az eredeti és a próbára kilőtt golyó felületét vizs­gálják meg és hasonlítják össze; ez a vizsgálat igen pontos képet ad. 11. Madarat tolláról, embert barátjáról, — a betörőt szerszámjai­ról ismerhetjük meg. A primitív álkulcsgarnitúra használata nem igen enged nagyobb stílű betörők garázdálkodására következtetni. A jól összeállított szerszámok, a csak kézi erőre működő fúrók stb. már inkább tapasztalt, visszaeső, kellő szakismeretekkel rendelkező bűn­tevők bűnelkövetésére engednek következtetéseket vonni. Ellenben az autogénvágó garnitúrákból, vagy villanyos fúrógépek­ből vagy más a tökéletesség legmagasabb fokán álló eszközökből termé­szetszerűen azt a meggyőződést fogjuk meríteni, hogy az adott esetben nemzetközi kasszafúrók bűncselekményéről van szó, akik a rendőr­ségnek mérges gázokkal való beavatkozásával is számoltak és éppen ezért még a helyszínén maradt gázmaszkokkal is ellátták magukat, hogy ez által is annál jobban biztosítsák menekülésüket. Ezek aztán meg tudnak birkózni nemcsak a legjobban ellentálló pénzszekrények páncélzatával, hanem a bankok vasbetonfalu pénztárszobáiba is be tud­nak hatolni és ki tudják nyitni az ezekben a pénztárszobákban elhelye­zett, legjobban ellentálló trezorok zárjait és aj tájait is. 12. Hasonló következtetéseket vonhatunk le gyújtogatások" esetei­ben is, bár éppen ez a bűncselekmény az, amelynél a legegyszerűbben megkonstruált gyujtogatási szerkezet nemcsak a legbiztosabban hozza meg az eredményt, hanem egyben legkevésbé árulja el a gyújtogató személyét. Tehát a gyujtogatási eszközökből a helyszínén maradt nyo­mokból már jóval nehezebb és kockázatosabb következtetéseket levonni. Gummitömlőbe öntött benzin, — vagy papírzacskóban elhelyezett puskapor lekötött bejárati nyílásába elhelyezett gyújtózsinór, amely­nek hossza olyan, hogy égési ideje alatt a bűntettes könnyen el tud távozni a hely színéről és még esetleg alibit is képes igazolni, — a leg­egyszerűbb, de sok szakértelmet vagy legalább is gyakorlottságot és ügyességet eláruló gyujtogatási szerkezet; emellett ezek a szerkezetek alig hagynak nyomot hátra. Más esetekben, például fapadozatú helyi­ségben, a gyújtogatok fagyapot közé gyertyát helyeznek; a leégett gyertya ezután a köréje felhalmozott fagyapotot gyújtja meg, amelytől azután meggyulladt a fapadozat és az épület; a közben keletkező szellő azonban kiolthatja a gyertyát. Máskor a gyújtogató csészébe elhelyezett gyertya köré petróleumot önt, a csésze fele magasságáig; a gyertyát meggyújtja és a gyertya leégve meggyújtja a petróleumot, amelynek 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom