Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 3. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. 1. [r.]

junk csak az orvosi, vegyészeti ismeretekre, az írásvizsgálatoknál szükséges, vagy a gépkocsik gummikerekei nyomainak lerögzítésére és felismerésére, továbbá a fegyverszakértői stb. vizsgálatoknál szükséges ismeretekre; mindezekre egy ember szert tenni semmiképpen sem tud, tehát a kriminalisztikai vizsgálati módszerek lefolytatásánál is munkamegosztásra van szükség. Számos, különleges szakismeretekkel felruházott speciális szakértő együttműködésére szorulunk itt; csak így lehet reményünk ' arra, hogy a szakbíró szükség esetén minden irányban fog tudományosan kellően felkészült, teljesen megbízható szaktanácsot és szakvéleményt kapni. A bírónak azonban ilyen mélyreható ismeretekre nincs szüksége, ő ismereteit más forrásból, átmenetileg rövidebb — több hetes vagy egy-két hónapos — szaktanfolyamok előadásaiból merítheti; ez a megoldás azonban nem lehet végleges megoldás. Amint erre a következőkben még hosszasabban fogunk kitérni, végleges, teljesen kielégítő megoldást kizárólag csak a kriminalisztikának az egyetemi jogi tanrendbe való beillesztése képezheti. Ezeknek az előadásoknak keretében fog azután az ismeretközlésnek újabb eszköze, a diapozitivek segítségével v.aló vetítésnek, a szemléltető oktatásnak felette fontos szerep jutni; hiszen az ismeretközlés, valamint a tanúvallomások lélektanával foglalkozók is, úgyszólván egybehangzóan állapítják meg, hogy a külvilági események a szemlélet útján vanak reánk a legmaradandóbb hatással10). Technikai tudásunk mai fokán a szemléltetésnek vetítés útján való megvalósítása már nem ütközik akadályokba11). II. Több példát akarnánk idézni kriminalisztikai vizsgálati módszerek közül annak illusztrálására, hogy a szakbíró számára elégséges, ha az illető vizsgálati módszernek lényegét, alkalmazhatásának feltételeit ismeri azért, hogy azután szükség esetében módjában álljon az eljárás lefolytatását elrendelni és annak lefolytatására a megfelelő szakembert megkeresni. I. Elsősorban a bűntettesnek egyéniségével összefüggő, egyéni nyomainak köréből szeretnénk több esetre utalni. 1. A mikroszkópiai vizsgálatoknak rendkívüli mértékben való tökéletesítése vezetett többek közt arra, hogy a bűncselekmény helyszínén, különösen erőszakos bűncselekményeknél, nem ritkán ott talált hajszálak tüzetesebb megvizsgálásai gyakran eredményt ígér. Hajszálaknak és állati szőröknek egymástól való megkülönböztetése ma már nem ütközik nehézségekbe. i°) így például: Hellwig, Albert: Psychologie und Vernehmungstechnik bei Tatbestandsennittlmigen, Berlin, 1943, 93. old. ü) Lásd e tárgyban: Hacker: A szemléltető oktatás a büntetőjogban, Miskolc, 1936, Der Anschauungsunterricht im Stráfrecht und in der Gefángniskunde, Blatter íür Geiangnáskunde, 63. (1932.) évf., 2. füz., 319. s köv. old., — A szemléltető oktatás a büntetőjogban, Miskolc, 1943. 38