Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 5. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga

Az Í904. évi református egyházi törvények nz egyházközségi bíróság szervezetének kérdésében annyi változási hoztak, hogy a prezsbiterium tagjai sorából létesített bíróság megalakulását az egyházmegyei közgyűlés határozatától teszi függővé, amennyiben az esetleg szabálytalanul létrejött bíróság feloszlatásáról, illetőleg új választás elrendeléséről az egyházmegyei közgyűlés gondosikodhajtik1'8). Viszont a határozatképességhez szükséges minimális taglétszámot ez a törvény felemeli s a szavazatok egyenlő megoszlása esetén a tárgyalást vezető elnöknek döntő szavazatot biztosít79). Az evangélikus egyház törvényhozása az egyházközségi bíróság intézményesítéséről csak a legújabb, tehát az 1934/37. évi zsinati törvényekben gondoskodott, így szervezetére nézve az alább részletesen taglalandó rendelkezések az irányadók. A jelenleg érvény lévő egyházi törvények szerint az egyházközségi bíróság szervezete és belső felépítése az alábbiak szerint történik. Ref.: Az egyházközségi bíráskodást kétezer lelken aluli egyházközségben a prezsbiterium gyakorolja, ennél több lelket számláló egyházközségekben a prezsbiterium három évre a maga kebeléből 5—10 tagból álló egyházközségi bíróságot választ titkos szavazás útján80). Ev.: Az egyházközségi bíráskodást az egyházközségi elnökség elnöklete alatt rendszerint a prezsbiterium gyakorolja; ha azonban a prezsbiterium harmincnál több tagból áll, a maga kebeléből működése idejére tíz egyházközségi bírót választ titkos szavazás útján81). 2. Az egyházközségi bíróság kettős alakja. — Az egyházközségi bírósági szervezetet mindkét hazai protestáns egyháznál azonos elvek szerint szabályozzák. Az egyik vezető szempontja ennek a szabályozásnak az a protestáns egyházkormányzati elv, amelyre fentebb már utaltunk s amely szerint az egyházközség bíróságának szükségképpen azonosnak kell lennie az egyházközség prezsbiteriumával. Másik iránytadó elv viszont az a jogtechnikai és jogpolitikai szempont, amely arra törekszik, hogy a bíráskodás komolysága és eredményessége érdekében a bíróságok szervezetét a lehető legkisebb taglétszámra szorítsa vissza, természetesen őrizkedve attól a megoldástól, hogy a bírói hatalom gyakorlását egyetlen személy kezébe összpontosítsa. 78) „A bírák megválasztásáról és az egyházközségi bíróság megalakulásáról a lelkész a jegyzőkönyv felterjesztése kapcsán és az esperes útján jelentést tesz az egyházmegyei közgyűlésnek, amelynek jogában áll netaláni szabálytalanságok esetén; a választás kiegészítését, vagy az egész választás megsemmisítésével újabb választást elrendelni. Ref. Egyházi törvények 1904. V. t. c. 6. 79) U. o. V. t, c. 9. §. so) Ref. egyházi törvények. 1928. VI. t. c. 4. §. sí) Ev. egyházi törvények. 1934/37. VIII. t, c. 4. §. első bekezdés. 70