Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 3. szám

megoszlás az egyetemes egyházon belül az egyes egyházkormányzati .autonóm testületek tagozódásának megfelelően s az egyes egyházkormányzati autonóm testületek súlyát és jelentőségét figyelemre -méltatva történik. E problémakör lezárásánál meg kell emlékeznünk az egyházi bíróság fogalmáról is. Erre nézve egészen rövid megállapítást tehetünk, amennyiben nem szorul bővebb bizonyításra, hogy az egyházi bíróság az az egyházi hatóság, amely az egyháztól nyert felhatalmazás alapján az egyház bírói hatalmában foglalt jogokat gyakorolja36). Az egyházi bíróságok szervezete. 1. A szervezet szükségessége. — Ahhoz, hogy a bírói hatalom az egyházon belül gyakorolható legyen, hogy az egyház azt az erőt, amely éppen a bírói hatalomban számára biztosítva van, az egyháztagok irányában kifejezésre tudja juttatni, nem elegendő csupán a bíróságok létesítése, fenntartása és működtetése, hanem elengedhetetlenül szükséges a létesített bíróságok összműködését, az egyes bíróságok közötti kapcsolat kiépítését, végeredményben tehát az egységes és úgy ;az egyház egészére, mint részeire kiterjedő bírói szervezetet megalkotni. Az egyház bíróságai között összhangot teremteni, működésüket -egymáshoz igazítani, vagyis a bírósági szervezetet életre hívni azért szükséges, mert a szervezettség tulajdonképpen az igazságszolgáltatás céljából: a jogrend megvédéséből, a jogosítványok érvényesítéséből következik. Jogrend és jogvédelem, valamint jogok érvényesítése egy zárt egészet képező közületen belül csak úgy képzelhető el, rha az a szerv, amely e védelemre és jogérvényesítésre hivatott, olyan körülmények és adottságok között működik, amelyek feltétlenül biztosítani tudják, hogy a szerv által kifejezésre juttatott akarat és parancs, a zárt közösségen belül mindenkire nézve egyformán érvényes . akarat és parancs legyen. Ehhez pedig elsősorban az szükséges, hogy az egyes bírói szervek egymással szoros kapcsolatban legyenek, azon- ban úgy, hogy ez a kapcsolat egyben az egymástól való éles és világos elhatárolódás képét is nyújtsa. Ennek megfelelően kell lennie -egy olyan rendelkezésnek és szabályozásnak, amely a bíróságok egymáshoz való viszonyát meghatározza. Ez a bíróságoknak a külső 36) Egyházjogi irodalmunkban az egyházi bíróság fogalmának meghatározására •vonatkozólag csupán egyetlen kísérlettel találkoztunk és pedig az 1881. évi ref. zsinat tanácskozásainak joganyagában, azonban a törvényszövegbe ez a meghatározás'nem került be. E meghatározás szerint: „Egyházi bíróság általában azon egyházi hatóság, mely -az egyháztagoknak az egyházi és hozzátartozó iskolai elöljáróknak, tisztviselőknek, egy-háztórsadahni s iskolakormányzati ^viszonyukból felmerülő kötelezettségek körül előf or-duló mulasztások, visszaélések felett ítélkezni van hivatva." — Kovács Károly zsinati -képviselő által előterjesztett tervezet 1. §-a. Közli Tóth Sámuel: Zsinati tudósító c. -munkájában az 1881. év november 14-tól 22-ig terjedő zsinati ülések anyagának ismerjtetése kapcsán. , 47