Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 3. szám

eredete lelki tényezőkre vezethető vissza, viszont vizsgálható tisztám jogi szempontból s ekkor eredetét általános jogi vonatkozásokban* kell keresnünk. A bírói hatalom, mint lelki mint spirituális hatalom a kulcsokhatalmára vezethető vissza. Világosan és félreérthetetlenül kifejezésre juttatja ezt a magyarországi református egyház alkotmányának az egyházi törvénykezésről szóló törvénycikket bevezető szakasza*5),, míg a bírói hatalom kérdésének törvényi szabályozásával a magyarországi evangélikus egyház vonatkozó törvényes rendelkezései egyáltalában nem foglalkoznak. A kulcsok hatalmára vonatkozólag tudnunk kell, hogy azt az^ egyház Máté evangéliuma XVI. része 17—19. és XVIII. része 15—20. verseiben olvasható rendelkezésre alapítja. Hogy a kulcsok hatalma ezek után egyházjogilag értékesíthető formában tulajdonképpen mit jelent, arra nézve Kálvin részletes útmutatást nyújt, kijelentvén, hogyha az egyház Krisztus által a hívek közösségének, tehát az egyháznak adományozott kulcs-hatalmat nem akarja magától eldobni, úgy feltétlenül szükséges, hogy az egyháznak bizonyos törvénykezési jogot tulajdonítsunk26). Kálvin a kulcsok hatalmát tehát az egyház bírói hatalmával azonosítja. A kulcsok hatalma mint bírói hatalom olyan lelki tényező, amelyet Krisztus azzal a céllal adott az anyaszentegyháznak, hogy azzal az egyház tagjait fegyelmezze, az Ige hatalmával, tehát kétségkívül hatalmi erővel és eszközökkel igazgassa27). Ez a hatalmi erő és ezek a hatalmi eszközök azonban ebben a vonatkozásban csupán lelki hatalmat jelentenek. Ekként a bírói hatalom mint spirituális hatalom s mint az Ige által gyakorolt lelki bírói hatalom jelentkezik28). 25) „Az egyház bírói hatalma Jézus Krisztusnak, mint az Anyaszentegyház urának és fejének a Máté evangéliuma XVI. része 17 19. és XVIII. része 15—20. verseibei* foglalt rendelkezésén, a kulcsok hatalmán alapul. (Heidelbergi Káté 82—85. kérdései.)" — Eef. egyházi törvények 1928. VI. t. e. 1. §. első bekezdés. 26) „Ez a hatalom ugyanis, amelyről mi beszélünk, egészen a kulcsoktól függ, amelyeket Krisztus az egyháznak adományozott, amint az Máté evangéliumának 18. részéből (17. v.) is kitűnik, ahol azt parancsolja az UT, hogy azokat, akik a magán intelmeket megvetik, szigorúan meg kell inteni nyilvánosan1, ha pedig makacsságukban továbbra is megmaradnak, azt mondja, hogy el kell őket távolítani a hívek közössógébőLDe mivel az ilyen intések és javítások az ügy ismerete nélkül nem lehetségesek: azért szükség van a bírói vizsgálatra és valamiféle rendre. Ha tehát nem akarjuk érvénytelenekké tenni a kulcsokkal járó ígéretet s a kiközösítést, ha nem akarjuk megsemmisíteni az ünnepélyes intelmeket s minden más ilyen dolgot, akkor kénytelenek vagyunk: az egyháznak bizonyos törvénykezési jogot tulajdonítani." Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere. IV. 488—489. 1. 27) „Mi a kulcsok liatalma? Az anyaszentegyház lelki fegyvere, amelyet Krisztus adott neki, hogy a bűnös eleső emberekből Ige fegyelmező erejével Istenhez forduló' áj életet kezdő embereket formáljon." — Kulcsok hatalma. — Kálvinista Szemle XIV. 1933. 31. sz. 248. L 2S) „ . . . magában az egyházban kétféle bírói hatalom van, egy spirituális és egy' jogi bírói hatalom, az előbbi hatalom nyugszik a kulcs hatalmán, amelyet Krisztustól! vettünk s amelyet Krisztus nevében az ő igéje alapján gyakorolunk. Ez a bírói hatalom*. 42