Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 3. szám

a keretében a szemléltető oktatás különös fontossággal bír,,mert hi­szen az ilyen oktatás keretében közlendő ismereteknek jó nagy ré­sze, mint a kriminalaetiologiának számtalan megállapítása, a börtön­ügynek anyaga javarészt reáliákat képeznek, tehát a képek stb. útján való ismeretközlés különösen tág keretekben válik alkalmazhatóvá. Legutóbb a Londonban 1925-ben megtartott nemzetközi büntetőjogi és börtönügyi kongresszus is ilyen értelmű rezoluciót hozott4) és kí­vánatosnak mondották, hogy a büntetőigazságszolgáltatásban csak az olyan személyek tevékenykedhessenek, akik ilyen különleges szak­képzettségre tettek szert és hogy ennek megszerzése lehetőleg előfel­tételévé tétessék annak, hogy valaki ilyen hivatalt elnyerhessen. 2. Több mint két évtizedre visszanyúló pedagógiai tapasztala­taink alapján mi is arra a megállapításra jutottunk, hogy a büntető­jog és segédtárgyai körébe vágó előadások és tanítás keretében a szemléltető oktatás, az ismereteknek nemcsak szóval, hanem a sze­men keresztül, vizuális módon való közlése sokkal jobb nyomokat hágy maga után, mint az egyedül szóval való közlése a tárgynak. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy régebbi, több év előtti hallgatóink­kal való eszmecserénk során ezek nemcsak hogy sokkal jobban em­lékeztek arra, amiről nemcsak szóbeli előadás, hanem vizuális mó­don, diapozitivekkel való vetített képek útján is ismereteket szerez­tek, mint az olyan dolgokra, amelyek kizárólag csak szóbeli előadá­sok tárgyát képezték. Ismételten tapasztaltuk, hogy sok év után em­lékeztek egy-egy odavetített képre, annak sok részletére, hogy az ilyen vetített képpel kapcsolatosan elhangzott magyarázat sokkal mélyebb nyomokat hagyott hátra emlékezetükben, mint a kizáróla­gosan csak élő szóval közölt ismeretek és magyarázat. 3. A külföldön a büntetőjogi segéd- és melléktudományok taní­tására, az e tárgykörbe tartozó ismereteknek terjesztésére mind na­gyobb súlyt helyeznek; a jól megszervezett egyetemeken a törekvés az, hogy mindenütt ilyen tárgyú büntetőjogi intézeteket állítsanak fel és ugyanerre törekedjenek a rendőrhatóságok is, hogy tisztviselőik mentül gazdagabb ismeretekkel ellátva induljanak el nehéz útjukra, a kriminalitás ellen folytatott harcba. Régebben ilyen intézetet szer­veztek például a Grazban levő egyetemen, ahol ennek az intézetnek alapjait még Gross Hans rakta le; ilyen intézetet találunk a wieni rendőrség székházában, amelyben sok emléket találunk Schober rendőrelnök, későbbi osztrák belügyminiszter, majd miniszterelnök ottani működésére vonatkozólag. Ujabban sok ilyen intézetet újjá­szerveztek és működésüket kiszélesítették, vagy teljesen új kriminoló­giai intézeteket állítottak fel; hogy néhány példára utaljunk, fel­említjük, hogy a Német Birodalomban Berlinben a rendőrség mel­lett szerveztek ilyen intézetet; kriminológiai múzeumot állítottak fel pedig Karlsruhe és Magdeburg városokban, s hasonlóan Zürichben, Ankarában és Istambulban, valamint New Yorkban is; Franciaor­szágban pedig Grenobleben az egyetemmel kapcsolatosan szerveztek ; *) Lásd Bulletin de la Commisson pénitentiaire internationale, Nouvelle série, No 1., Novembré 1925, Beme, 1925, 8. old., 3. pont. ; 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom