Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)
1943 / 2. szám
rület bírósági szervezetével foglalkozik, míg második fejezetében as. perekről általánosságban tesz említést s a perjogi anyagot a harmadik fejezetben a fellebb vitel rövid szabályozásával zárja17). A szervezeti részében eléggé-részletes, azonban más vonatkozásokban meglehetősen szűkszavú „rendezet" mégis az egyházi peres eljárásjog történetéhez figyelemreméltó adatot szolgáltat. Itt jelenik meg ugyanis első ízben tételesen szabályozva a fegyelmi eljárásjog néhány rendelkezése18) s ezzel maga a jogilag szabályozott fegyelmi eljárás* amely pedig a modern egyházi peres eljárási rendszernek egyik tekintélyes részét képezi. A tételesen szabályozott egyházi törvénykezési eljárás (tehát ezzel kilép azokból a keretekből, amelyek eddig csak nagy általánosságban rendezték az egyházi igazságszolgáltatást és megindul az az elkülönülési folyamat, amely — a mai állapotokat figyelembe véve — az egyházi perjogi rendelkezéseket három önálló részre, nevezetesen: fegyelmi, közigazgatási és vagyonjogi ügyekben folytatandó eljárásra bontja. De jelentős a tiszai ev. egyházkerület „rendezete" másrészről abból a szempontból is, hogy itt, ebben a „rendezetben" történik meg, az első döntő és eredményes lépés az egyházi perrendtartásnak az állami perjogtól való függetlenítése érdekében. Azzal ugyanis, hogy ez a „rendezet" a fegyelmi eljárást habár egészen vázlatosan is, de mindenesetre szabályozza s e szabályozásnál az egyház különleges szempontjait tételesen is kifejezésre juttatja, tulajdonképpen megtörik az az elszakíthatatlannak hitt kapcsolat, amely az egyházi perjogot — egészen egészségtelen és célszerűtlen módon — az állami törvénykezési eljárás hűséges másolójává avatta. A protestáns egyházak ezzel a „rendezettel" lépnek ki tételes jogilag is az indokolatlan állami befolyás alól és indulnak el az államtól függetlenül megalkotott és saját belső szükségszerűségeik hatása folyamán lefektetett, önálló peres eljárási jog kialakítása felé. 6. Az 1881/82. évi ref. zsinat. — A perjogi szempontból is egyébként eseménytelen száz esztendő elteltével a magyarországi protestáns egyházak közül elsőnek a református egyház hívta össze alkotmányozó zsinaltát, hogy az egyházszervezet jogi szabályozásával egyidejűleg az egyházi törvénykezési eljárás módozatait is tüzetesen meghatározza. Az 1881/82. évi református egyetemes zsinat alkotta törvényszakaszok között terjedelmes joganyag foglalkozik az egyházi törvénykezési rendtartással. A bírósági szervezet itt már egészen részletesen ki van építve s az egyházközségtől kezdve fel egészen az egyetemes egyházig minden egyházkormányzati fokozaton megtaláljuk az egyházi igazságszolgáltatás szerveit. (37—256. §§.) A peres eljárás általános szabályai között (258—265. §§.) ez az eljárás foglalkozik a bírói érdekeltség eseteivel s a bíróságok illetékességével is. Emellett a fegyelmi eljárásnak egészen részletesen szabályozott körülményeivel találkozunk az 1881/82. évi zsinati törvények rendelkezései kö") TJ. a. 19Ő—225. §§. is) TJ. a. 211_216. H. 32
