Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

a becsületszéki eljárás inkább zsüriszerü és a tanácskozáskor nem jogi, hanem lelki eszközök jutnak szerephez. A Spruchkollegium egész eljárása és szervezete pontos, részletes kidolgozást kapott az 1910. és 1911-iki óporosz egyházi törvényekben, ezzel szemben nálunk a lelkészi becsületszék egy rövid szakaszban (183. §.) kodifikáltatott, ennélfogva nálunk még ez a kérdés a zsinaton csak hézagos és hiányos megoldást nyert, ami arra vezethető visz«za, hogy a zsinaton kellő és alapos előkészítés nélkül került napirendre32). Célszerűbb lett volna a lelkészi becsületszéket a Spruchkollegium azon hatáskörével kiegészíteni, mely ott az evang. felfogásnak megfelelően lelki alapon, de jogi következményekkel megnyugtatóan oldotta meg a tévtanok szabályozásának kérdését is. Mivel a Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesület (Mele) a zsinattól utasítást kapott a becsületügyi eljárás megszervezésére és szabályainak megalkotására, a sebtiben hozott törvényszakaszon utóbb a Mele módosított alapszabályaiban még sokat pótolt és a hiányokat kiegészíteni igyekezett. Célszerűbb lett volna azonban talán a lelkész által hirdetett tanok és a hitvallások közt itt-ott mutatkozó eltéréseket is a Spruchkollegium mintájára a lelkészi becsületszék illetékessége körébe utalni. Ez esetben a lelkészi becsületszék több létjogosultságot nyert volna és elfogadhatóvá válnék az az elv, hogy tagjai csak a lelkészek soraiból kerülhetnek ki. A Spruchkollegium és a lelkészi becsületszék közt megállapítható sok rokon vonást és hasonlatosságot tekintve, köztük a logikai kapcsolat a kisebb eltérések ellenére is nyilvánvaló. * * * Miután a Mele elérte célját és a zsinattal elfogadtatta a lelkészi. becsületszék felállítását (E. T. VIII. §.), a sebtiben hozott törvényszakaszba életet akart önteni az által, hogy már az 1938. évi november 12-én tartott egyetemes közgyűlésen jóváhagyatta a Magyarországi Evangélikus Lelkészek Egyesületének módosított alapszabályait33), melyek a lelkészi becsületszék szervezetével és működésével, 22) A német Spruchkollegiumnak már nevezetes irodalma van, így lásd az idézett német egyházjogi tankönyveken kívül Kaki: Das neue preussisehe „Irrlehrgesetz" in DeutschEvangelisch. Monatsblátter. Leipzig, 1919. 21—47. 1.J A. Harnaek: „Das neue Spruchkollegium". (Preuss. Jahrbücher C. XXXVDX); R. Sohm im „Tag" 1909. Nr. 274., -297., 298.; Hubrich: Das Verfahren gegen Geistliche bei Lehrirrungen. Berlin, 1909. Lásd még K. G. V. Bl. 1909)—1911. évf. és lásd még „Preussisehes Pfarrerajrchiv" CL. folyóirat 1910. évf. 134—141. 1., ahol a törvény egész szövege közöltetett. — Nálunk a lelkészi becsületszékről Benczúr Vilmos i. cikkén kívül csak Kiss Antal i. m. foglalkozott e kérdéssel. Kezdeményezésemre a miskolci jogakadémián a vezetésem alatt álló egyházjogi szeminárium behatóan vitatta meg a lelkészi becsületszék kérdését. A vita anyaga nyomtatásban is megjelent .,A biharországi ág. hitv. ev. keresztyén szimbolikus egyetemes egyház 1937. évi május hó 1-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvében, Nóvák István szerkesztésében. Miskolc, 1937. 48—56. 1. aa) A Mele alapszabályai. Cegléd, 1939. 15. 1. és lásd még a magyarországi evang. ^gyházegyetem Bpesten, 1938. nov. 12-én tartott közgy. jegyzk. 22. sz. határozatát. 19