Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)
1943 / 8. szám - A balesetbiztosítási jog fogalma
togalma s egyéb problémáK. Magyar Biztosltástudományi Szemle XII. évf. 4. és 5. sz tí5_71. és 85_90. lap.) A fentiek szerinti behatások biztosítás jogilag csak akkor képeznek balesetet, ha festi sérülést idéznek elő. A testi sérülés fogalma alá tartoznak a külső sérülések s amennyiben ezek folyományaként keletkeztek, az izomrándulások, ficamok, törések, vérmérgezések. Mint az általános feltételek megállapítják „fürdés, valamint úszás közben bekövetkezett halálesetek csak annyiban foglaltatnak a biztosításba, amennyiben azok külső, erőszakos behatás által olyképpen idéztetnek elő, hogy külső testi sérülés látható". JMení tartoznak a testi sérülés fogalma alá bizfcosításj ogilag azok a behatások sem, amiket már a külső mechanikai erőkül sem ismernek el az általános feltételeik, mint pl. a fent felsöroltakat,továbbá a mérgezéseket stb. A méreg és mérgezés fogalmai hosszú időn át szintén kétségeket ébresztettek és hiányos meghatározásuk bizonytalanságot eredményezett. A m. kir. Kúria P. VII. 5600/1941. számú ítéletében azonban egy konkrét eset kapcsán ez a bizonytalanság az ítélet érdekes indoklásában jelentkező meghatározás folytán eloszlott. A vitíás kérdés ugyan&s az volt, hogy vájjon maró anyagnak a szervezetbe jutása megállapítja-e a kötvény szerint kártérítésre kötelezett, tehát a biztosítás jogi baleset fogalmát. Az ítélet indoklása többek között a következőket tartalmazza: „Az irányadó tényállás szerint a mellékelt kötvény értelmében a baleset ellen biztosított dr. B. J. mások tévedése folytán keserűvíz helyett tömény lysoformoldatot ivott. Ettől súlyosfokú maráeos sérüléseket szenvedett, amelyeknek szövődményeképpen jelentkező szívizom heveny zavaros elfajulása folytán elhalt. Kétségtelen ezek szerint, hogy a biztosított halálát baleset okozta. A biztosító azonban csak azoknak a balesetnek következményeként jelentkező halál, illetve sérülések esetében tartozik kártérítést fizetni, amelyekért szerződés szerint a kockázatot vállalta ... A jelen esetben előfordult baleset azonban természete szerint nem sorolható ebbe a meghatározott fogalomba, mert azt mérgező anyagnak a szervezetbe jutása idézte elő. A mérgezés és annak következményei pedig az Általános feltételek" 2. §-a szerint a baleseti kockázatviselés köréből határozottal kizárattak. A felperes azt vitatja ugyan, hogy a lysoform nem méreg, mert az nincs a hivatalosan méregnek nyilvánított anyagok közé sorolva, hanem csak maró anyag. A jelen esetben azonban a m. kir. Kúria álláspontja szerint a méreg és mérgezés1 fogalma az élet közönséges felfogása szerint értelmezendő. E szerint pedig mérgezés az, ha evés, vagy ivás útján a szervezetbe jutó anyag az életműködés szerveit megbénítja, szétroncsolja, működésre Tcéptelermé teszi." ü testi sérüléseknek minden kétségen felül állóan közvetleneknek és kizárólagosaknak kell lériniök. A biztosításjogi értelemben vett balesetet előidéző testi sérülés e két fontos alkatelemét az összes társaságok általános feltételei egyöntetűen szögezik le s a gyakorlatban is e feltételeknek megfelelően jelentkeznek. Tarthatatlan tehát Edvi-fflésnek az az álláspontja, amely szerint ezt az elvet a gyakorlat hatályatalanította volna. Az Edvi-IUós által idézett két kúriai ítélet a 138/1901. számú és a 807/1911. számú esak azt tartalmazza, hogy, ha a „lappangó baj előbb jutott kifejlődésre" a biztosító kártérítéssel tartozik. Az idézett esetekben ugyanis a baleset nem a lappangó baj következtében, hanem azok váratlan és el nem hárítható idő előtti kifejlődése következtében állott elő, tehát ez az időelőtti esemény volt a közvetlen, kizárólagos és egyedüli előidéző ok. A testi sérüléseknek a biztosított • fél halálát, állandó, vagy múlékony munkaképtelenségét' kell okoznia. 127