Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 6. szám

A magyarországi protestáns egyházak perjoga*) Az egyházmegyei bíróság. Az egyházi bíróságok szervezeti kialakulását nagy vonásokban bemutató fejezet során utaltunk arra, hogy az egyházmegyei bíróságot a kezdeti időkben az esperes jelenlétté s csak mikor az egyházi jogfejlődés elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy felismerje a külön egyházmegyei bíróság szükségességét s ezzel az esperesről az egyházmegyei közgyűlésre áttolódott egyházmegyei bírói hatalmat az erre illetékes külön törvénykezési szerv jogkörébe utalta, lehet beszélnünk tulajdonképpeni egyházmegyei bíróságról. 1. Történeti fejlődés. — Az egyházmegyei bíróság belső szervezetének felépítéséhez első figyelemreméltó adatokat az 1791. évi budai zsinat kánonai szolgáltatnak. E kánonok értelmében az egyházmegyei konziszltórium az egyházmegye elnökségén kívül az egyházmegyék által tetszés szerint meghatárott számú tagokból áll, azonban mégis úgy, hogy a tagok száma az esperest és a világi gondnokot, vagy felügyelőt beleértve, hatnál kevesebb és /tizenkettőnél több nem lehet. Az egyházmegyei bíróság megalakítását e kánonok szerint az egyházközségek prezsbitériumai végzik olymódon, hogy előbb jelöltekre szavaznak s csak mikor a négy legtöbb szavazatot kapott személy neve megállapítható, döntenek a prezsbiteriumok az egyházmegyei bíróság tagjainak végleges összetétele felett92). A későbbi idők folyamán az egyházmegyei bíróság belső szervezetének állandó kérdésévé válik a taglétszám megállapítása és állandósítása. E tekintetben — figyelemmel különöskképpen az elkövetkezendő törvényhozásra — a legváltozatosabb megoldások és tervek kerülnek napvilágra. Akad olyan elgondolás, amely négy világi és négy lelkészi ülnökkel állapítja meg az egyházmegyei bíróság minimális taglétszámát, viszont a taglétszám felső haltára itt hatnál többre nem emelkedik sem lelkészi, sem pedig világi oldalon93). Egy másik terv szerint a három lelkészi és három világi tagból alakult egy*) Részlet szerző e címen megjelenő nagyobb tanulmányából. 92) 1791. évben Budán tartott nemzeti zsinatban hozott egyházi kánonok. 10. kánon. 93) Kiss Kálmán: Geleji Katona István egyházi kánonai és a szatmári reform, egyházmegye érvényes statútumai c. müvében közli az 1821. évben október hó 1—3. napjain Debrecenben tartott gen. konvent 12. sz. határozatát. 81