Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 6. szám - Három büntetőjogi dolgozat 1. [r.] A tényálladéki elemeknek megkülönböztetése különösképpen a normatív tényálladéki elemekről

A bírói ítéleten alapuló kamatot így végeredményben szintén törvényi kamatnak tekinthetjük. A bírói kamatok egyik legjellemzőbb alakja a büntetés jelleget viselő késedelmi kamat (usurae pnnitoriae). Ami most már a részleteket illeti, a stricti iuris szerződéseknél a kamatfizetési kötelezettség megállapítása külön mozzanattal: az ünnepélyes szóbeli ígérettel történt. A stricti iuris szerződéseknél a kölcsönszerződés önmagában nem hozott létre kamatfizetési kötelezettséget, mert az adós másra nem volt köteles, mint arra, hogy bizonyos; dolgot ugyanolyan mennyiségben és minőségben adjon vissza a kitűzött időben, mint amilyet és amennyit kölcsönbe kapott; a kölcsön ugyanis eredetileg ingyenes ügylet (negotium gratuitum)79). A kamatfizetési kötelezettséget tehát csakis a kamatos kölcsönszerződés biztosította (contractus feneratitius). E kamatos kölcsönszerződés azonban önálló kamatkötelmet nem teremtett, mert a főkötelem megszűntével a járulékos kamatkötelem is megszűnt, bár igaz, hogy amíg a tőkekövetelés (obligatio sortis) fennállott, a kamatkövetelés (obligatio usurarum) önállóan volt peresíthető80). A bonae fidei szerződésekből (adásvétel, bérleti-, társasági szerződés, megbízás, továbbá a rendkívüli letét) eredő kamatkötelezettség létrehozására külön kamatstipulatio nem volt szükséges, elegendő volt annak formátlan mellékegyezménnyel való biztosítása. Az ilyen pactum adiectummal alapított kamatkötelezettség épúgy nem volt önálló, mint a stricti iuris szerződéseknél előforduló kamatkötelem. Az a körülmény azonban, hogy a kamatfizetési kötelezettség csupán pactum adiectummal biztosíttatott, nem jelentette azt, hogy a bíró a bonae fidei szerződéseknél a felperes kívánságára az alperest e nem stipulált kamat megfizetésére kötelezhette volna. A formátlan mellékegyezménnyel kikötött kamatok leggyakoribb alakjával a terménytartozásoknál találkozunk. Ugyancsak stipulatio nélkül kötötték ki a kamatot a városi pénztárakból adott kölcsönnél, a tengeri kölcsönnél s oly esetekben is, midőn a hitelező valamely kétes vállalkozás kockázatát viselvén, magasabb kamatok kikötésével kívánta magát anyagilag biztosítani (pl. cirkuszi fogadásoknál)81). A törvényes kamatok alapja a jogszabályok idevonatkozó rendelkezései voltak. a) Törvényen alapul a késedelmes adós kamatfizetési kötelezettsége. A késedelmi kamat (usura ex mora) egyedüli feltétele, hogy az adós a tel jesítéssel késlekedjék, bárha e kéredelem nem is culposus. A késedelmi kamat a bonae fidei kötelmekből származó pénzkövetelések késedelmes teljesítése esetén fizetendő. Az időpont, amelytől a késedelmi kamat számítandó, a tőketartozás lejártának ideje, ha a hitelező az államkincstár, vagy pedig kiskorú személy, minden más esetben pedig az idő, amikor a hitelező adóshoz fizetési felszólítást (interpelláció) intézett82). b) Törvényes kamatok a bonae fidei kötelmeknél a litis contestatiot követőleg a felmaradt feles pénz után járó perkamatok, továbbá tulajdonközösség' esetén azon összeg után járó kamatok, mely összeget valamelyik társtulajdonos a közös dolog karbantartása végett részesedési arányán felül kiadott83). *9) Helfner: III. K. 24. i. 80Ó Marton: 196. 1. Személyi 193. 1. Jörs: 150. 1. 81) Személyi: 194. 1. 82) Bozóky P.: 345. 1. 83) Személyi: 193. 1. 96