Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)
1942 / 5. szám - Kamat a római jogban
A kamat felsorolt jellegzetességeiből folyik' végül az, hogy a kamat végöszszege a kölcsönltőke használati idejéhez igazodik, s egyenes arátoyban áll a haísznáiati idő tartamával. Kamatfizetési kötelezettség tehát általában úgy jön létre, ha valaki helyettesíthető dolgokkal — így különösen pénzzel tartozik és kötelezve van arra, hogy a hitelezőnek azonos nemű helyettesíthető dolgok időtartam szerint meghaitiározötit metanyiségét, szolgál/tiassa6). „A kamat — Szentmilk|lÓsy szerint7) — ia tőke használatáért a 'tőkével egynemű dolgokban a hitelezőnek időnként járó hányad". A Helfiner8) szerkesztette latin meghatározás szerint: „Usurae pensiones: pro sorté debitae." Ezek szerint tehát: a kamat helyettesíthető dolgok használatáért járó ellenérték, mely a tőkével azonos nelmű dolgokban, meghatározott időszakonként fizetendő. , A kamat lényeges tulajdonságait tehát a következőkben összegezhetjük: 1. a kamat a főkövetelés járuléka és érvényes tőketartozást feltételez; 2. mindig a tőbe hányadában van kifejezve; 3. esiakis helyettesíthető dolgok után, fizethető kamat és maga a kamatfizetés is csak helyettesíthető dolgokban eszközölhető; 4. a kamat időszakonként visszaJtérőleg fizetendő. 2. A kamat az ókori népek jogában A kamat egykeletű a kölcsötaiügyJjettel, s így feltehető, hogy a kölcsönügylettel ismerős ókori népek jogában a kamatfizetés is divatozott. Az óbabyloni jog — Hamurabbi törvényei a kölcsönügyletekkel kapcsolatban ismételten szólnak a kamatfizetési kötelezettségről, sőt megkövetelik, hogy a pénzkölcs önről, valamint az azzal együtt kikötött kamahól az adós írásbeli kötelezvényt állítson ki. (100 törvény.)9) Hamurabbi más törvénye (48. törvény) kimondja, hogy aiz elemi csapás évében az adós a tőke- és kamattörlesztésre nem kötelezebető.10) Határozott ikamaltmaximumot e törvénygyűjtemény nem állít fel, e tekintetben csupán az ékírásos agyagtáblák anyaga nyújt táimpontot. így gabo)nakö|lcsönnél a -hasiználatos. űrmérték % részét vo'lt szokásos iéVi( ?) kamatként szedni, ami 33.3%-ot jelent.11) Van azonban eset, hogy a kölcsöngabonát kamatmentesen adják azzal, hogy az adós azt aratáskor tartozik visszafizetni.12} A pénz- és gabonaiköl'üsönöknél elvétve 40 %-os kamat is előfordul, az újbabyloni jogban azonban az általános kamatmaximum már csak 20%.13) A zsidó jog is ismeri a kamat' intézményét. A kölcsönügyleteknél a kamatszedés áltlailálnos, kamatmaximálás azonban a mózesi törvényekben nem található. 6) Jörs: „Eine Zinsverbindlichkeit lag vor, we'nn jemand vertrettbare Sachen, insbesondere Geld schuldete, und verpflichtet war dem GTáubiger für die tntbehrung dieses Kapitals eine bestámmtie Menge gleicher vertrettbarer Sachen nach Verháltniss der Zeit, wáhrend weleher die Hauptschuld ausstand, zu entrichten." 149. 1. 7) Szentmiklósy: I. k. 219. 1. ») Belfner: III. k. 24. 1. 9) Mahler: 111. 1. 10) U. o. 109. I 11) Kohler—Ungmad: ÜL k. 175. okirat. 12) U. o.: 875. okirat. 13) Kohler—Preiser: I. k. 117. 1. 74