Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 5. szám - Kamat a római jogban

A kamat felsorolt jellegzetességeiből folyik' végül az, hogy a kamat végösz­szege a kölcsönltőke használati idejéhez igazodik, s egyenes arátoyban áll a haísz­náiati idő tartamával. Kamatfizetési kötelezettség tehát általában úgy jön létre, ha valaki helyet­tesíthető dolgokkal — így különösen pénzzel tartozik és kötelezve van arra, hogy a hitelezőnek azonos nemű helyettesíthető dolgok időtartam szerint meghaitiározötit metanyiségét, szolgál/tiassa6). „A kamat — Szentmilk|lÓsy szerint7) — ia tőke hasz­nálatáért a 'tőkével egynemű dolgokban a hitelezőnek időnként járó hányad". A Helfiner8) szerkesztette latin meghatározás szerint: „Usurae pensiones: pro sorté debitae." Ezek szerint tehát: a kamat helyettesíthető dolgok használatáért járó ellen­érték, mely a tőkével azonos nelmű dolgokban, meghatározott időszakonként fi­zetendő. , A kamat lényeges tulajdonságait tehát a következőkben összegezhetjük: 1. a kamat a főkövetelés járuléka és érvényes tőketartozást feltételez; 2. mindig a tőbe hányadában van kifejezve; 3. esiakis helyettesíthető dolgok után, fizethető kamat és maga a kamatfize­tés is csak helyettesíthető dolgokban eszközölhető; 4. a kamat időszakonként visszaJtérőleg fizetendő. 2. A kamat az ókori népek jogában A kamat egykeletű a kölcsötaiügyJjettel, s így feltehető, hogy a kölcsönügylet­tel ismerős ókori népek jogában a kamatfizetés is divatozott. Az óbabyloni jog — Hamurabbi törvényei a kölcsönügyletekkel kapcsolatban ismételten szólnak a kamatfizetési kötelezettségről, sőt megkövetelik, hogy a pénzkölcs önről, valamint az azzal együtt kikötött kamahól az adós írásbeli kö­telezvényt állítson ki. (100 törvény.)9) Hamurabbi más törvénye (48. törvény) kimondja, hogy aiz elemi csapás évében az adós a tőke- és kamattörlesztésre nem kötelezebető.10) Határozott ikamaltmaximumot e törvénygyűjtemény nem állít fel, e tekintetben csupán az ékírásos agyagtáblák anyaga nyújt táimpontot. így ga­bo)nakö|lcsönnél a -hasiználatos. űrmérték % részét vo'lt szokásos iéVi( ?) kamat­ként szedni, ami 33.3%-ot jelent.11) Van azonban eset, hogy a kölcsöngabonát ka­matmentesen adják azzal, hogy az adós azt aratáskor tartozik visszafizetni.12} A pénz- és gabonaiköl'üsönöknél elvétve 40 %-os kamat is előfordul, az újbaby­loni jogban azonban az általános kamatmaximum már csak 20%.13) A zsidó jog is ismeri a kamat' intézményét. A kölcsönügyleteknél a kamat­szedés áltlailálnos, kamatmaximálás azonban a mózesi törvényekben nem található. 6) Jörs: „Eine Zinsverbindlichkeit lag vor, we'nn jemand vertrettbare Sa­chen, insbesondere Geld schuldete, und verpflichtet war dem GTáubiger für die tntbehrung dieses Kapitals eine bestámmtie Menge gleicher vertrettbarer Sachen nach Verháltniss der Zeit, wáhrend weleher die Hauptschuld ausstand, zu entrich­ten." 149. 1. 7) Szentmiklósy: I. k. 219. 1. ») Belfner: III. k. 24. 1. 9) Mahler: 111. 1. 10) U. o. 109. I 11) Kohler—Ungmad: ÜL k. 175. okirat. 12) U. o.: 875. okirat. 13) Kohler—Preiser: I. k. 117. 1. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom