Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 5. szám - Az orvosi felelősségről és műhibákról

felelően & meg van benne a kellő rugalmasság is. E nélkül az esetek 90%-ban létre jövő ítéletek labilis alapon nyugszanak. Az orvosi műhibák; büntetési tételeinek megállapításakor a törvényhozásnak ia legszélesebb mederben kell érvényesíteni az egyéniesítés és a büntetésnek a vétkességgel valló összhangzatbahozatal vezérelveit, tehát a büntetés nemét és mértékét a büntetendő cselekmény vagy mulasztás jogsértő jellegéhez és minőségéhez kell mérni. Az orvosi hivatásban rejlő nemes küldetés, mely szerint az orvos saját élete kockáztatásával küzd az emberiség gyötrelmeinek! enyhítésén, szinte a bibliai emberszeretet megtestesítése, amely meg. érdemli, hogy a büntetés kiszabásánál a méltányosság elve teljes mértékben érvényre jusson. A magasztos cél, mely az orvost tevékenységre ösztönzi, azonban váratlan fordulatokkal is járhat, amely a kifejlődés végén beáll és az emberszeretet munkája, mely áldás helyett kárhozatot fakaszt, az orvosi humanizmus vértanúságra vezethet, mely nem vonható egy elbírálási alá ázom intézkedések keletében, mint amilyeneket generális jogszabályaink! tartalmaznak a jelzett helyeken. 1 ni A büntetés kiszabásánál iarra is vigyázni kell, nehogy megalázó hatást érjünk el vele; mert a büntetésnek — nagyon jól tudjuk — nem az a célja. Már pedig, ha megnézzük, hogy a mostani szabályok szerint milyen büntetési nemet alkalmaznak bíráink az orvosi műhibák elkövetőivel kapcsolatban, akkor rájövünk a helyzet tarthatatlanságára. Ugyanis mivel büntetőtörvényeinkben a műhiba problémája tételesen nincs szabályozva, a gondatlansági delietumokkal kapcsolatos büntetési nemet; alkalmazzák. — Ez pedig a fogházbüntetés. — Fölösleges felemlítenem, hogy még most, a rehabilitáció érvényre jutása utám< is, a fogházbüntetés megbélyegző hatást vált ki. A társadalmi felfogást egyik napról a másikra átállítani nem lehet. Egy tisztultabb életszemléletnek kell érvényre jutni, hogy ez megvalósítható legyen. Gyakran megtörténik az is, hogy a társadalmi felfogás és a törvényhozó olyan bűncselekmények elkövetőit, amelyek politikai, társadalmi élet szenvedélyeiből fakadnak, különleges elbírálás slá vonta s büntetési nemül megteremtette az államfogházat. Az orvos is, aki hivatásának áldozata, nern szabad gonosztevőkkel azonos elbánásban részesíteni s demoralizáló környezetbe juttatni. Büntetőjogunk egész szellemével s eszményi faladataival is egyaránt ellenkezik ez a felfogás. Legalkalmasabb volna tehát az, hogy az orvosi műhibák elkövetőivel szemben, az államfogházbüntetést alkalmaznák bíráik, mert ezzel a szabadságvesztés diffiamáló hatását kikerülhetnénk. Az államfogház büntetési mértéke tág teret enged az egyéniesítés elvének is, mivel a sérelem súlyához képest egy naptól egészen 15 évig fokozható. E tág határok között a megfelelő időtartam kiszabását részben a törvény, részben a bírói mérlegelés döntené el, az adott eseteknek megfelelően. Természetesen ez csak úgy volna megvalósítható s a büntetési célja csak úgy volna elérhető, ha a mai — sok tekintetben helyelen — államfogház-rendtartást radikálisam megváltoztatnák. E mellett igen célszerű büntetési eszköz a pénzbüntetés is, mely azonban vagyoni romlással fjenyegethet, de viszont a becsületen foltot nem hagy. Mégis talán a legérzékenyebb büntetési nem az orvosra nézve, a hivatás vagy foglalkozás gyakorlásától való eltiltás. Ez a vétkesség súlya szerint szólhat mindenkorra, vagy egy meghatározott időre is. Tehát a törvény valósággal meggá. tolni igyekszik a további szerencsétlenségeket. Az orvosi gyakorlat további folytatását pedig többször egy qualificatios) vizsga sikeres letételétől kellene függővé tenni, mely garancia lenne arra Inlézve, hogy ezáltal az orvos képezettsége erősebbé válván, a műhibák a jövőben kikerülhetők lesznek; amint ezt a Btk. 291. §. 2. bekezdése is előmozdítani akarja. 8. Az orvosi műhibával szoros kapcsolatban van az abból folyó kártérítés kérdése is. Ez a kártérítés éppúgy vonatkozhatilk pusztán a műhibák következményeiíként felmerült gyógyítási költségekre ,mint ezen túlmenően is, egy orvosi mű71