Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 10. szám - A magyarhoni evangélikus egyetemes egyház alapítványügyi jogszabályai

Megállapítja az alapítványi értéknek (vagyonnak) az általános magánjoggal egyező fogalmát, majd azt, hogy az alapítványt, mint jogi személyt, az alapítványi hatóság képviseli. (6—7. §§.) Igen átgondolt rendelkezés az alapítványi hatóság pontos, részletes, taxativ megjelölése. Az alapítványi hatóság tulajdonképen az egyházi alapítvány kezelője. Biztosítja a szabályrendelet a taxatio útján azt, hogy ez a ha)tóság mindenképen egyházi szerv legyen, amelyet az E. A. értelmében lehet ellenőrizni ési felülvizsgálni. Egyik nagy hibája vo^t az 1939-es javaslatnak az, hogy e felsorolás kihagyásával bizonytalanságot teremtett. (8—10. §§.) Külön cím alatt intézkedik az 1905-ös szabályrendelet az alapszabály elfogadásáról. (11—17. §§.) Az egyházi alapítvány jogi létét a szabályrendelet az alapítványi hatóság (egyházi alapítvány kezelője) elfogadásától teszi függővé s ugyanakkor megadja úgy az elfogadó,, mint az elfogadást megtagadó határozattal szemben az illető közgyűlés bármely tagjának, úgyszintén az alapítónak is, a felebbezósi jogot egészen az egyetemes közgyűlésig. Első pillanatra talán különössnek látszik az, hogy az egyháztagságból eredő áldozatkészségből fakadó alapítványtétel oly helyzetbe is kerülhet, hogy a jóváhagyást, illetőleg elfogadást megtagadják. Ha azonban figyelembe vesszük azt hogy egyházi alapítványként olyan célú alapítványokat is tehetnek, amelyek az egyház céljával ellenkeznek vagy legalább is nem az egyház lényegével és hivatásával egyeznek meg, nagyon alaposan átgondolt, mindenre kiterjedő és körültekintő rendelkezésnek kell minősítenünk ezt az intézkedést, amely így feloldja az in konkrétó intézkedő szerveket a személyeskedés, részrehajlás vádja alól s biztos fedezetet nyújt az elfogadás megtagadását javasló személyének arra nézve, hogy ők az egyházi törvényes rendelkezések betartását s az egyházi célokat képviselik12). További igazolást nyer ez az álláspont abban a rendelkezésben, amely az egyházi vagyon megterhelésével járó alapítványok jogi létét csakis az alapítványi hatóság felettes egyházi hatóságának jóváhagyása esetén ismeri el. Pregnánsan jut kifejezésre az evangélikus egyház történelmi elhivatottsága és nemzetépítő, nemzetvédő szerepe e szabályzat azon rendelkezésében, amely expressis verbis eltiltja oly alapítványok elfogadását, amelyek egyházi cél ürügye alatt nemzetiségi vagy államellenes célok támogatására irányulnak. Külön kötelességévé tette e szabályzat a püspöknek az arra való felügyelést, hogy ily célokat támogató alapítványok létre ne jöjjenek s ha ilyenek létrejöttéről tudomást szerez a püspök, őt az egy12) így nem tartjuk a magunk részéről az evangélikus egyházi szemlélettel s annak céljával összeegyeztethetőnek oly alapítvány létesítését, amely a reverzálist hozó egyháztagoknak házasságkötésük alkalmával való segélyezését célozza. Mert bár kétségtelen, hogy a más oldalról megnyilvánuló lelkiismereti, erkölcsi és társadalmi hatásokkal szemben, melyek sokszor existenciális téren is jelentkeznek^ védekezni szükséges, ezt azonban inkább egyháztársadalmi, szervezkedéssel, a meglévő keretek tartalommal való MtöltóséTel B még inkább megfelelő államhatalmi törvényes intézkedés kivívásával tartjuk etikusnak, mint ilyen intézkedéssel, amely a lutheri tanokkal homlokegyenest ellenkezik, hiszen Luther fellépésének egyik oka épen a lelkiismereti szabadsággal, a lélekvásáxlással. űzött visszaélés volt. 152