Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 10. szám - A magyarhoni evangélikus egyetemes egyház alapítványügyi jogszabályai

<lekek szolgálatára kirendelt vagyonok: alapítványok. Vizsgáljuk meg moát már az utóbbit, mint tárgykörünket képező fogalmat közelebbről. Az alapítvány az alapító intézkedéséhez képest a közforgalomból elvont és meghatározott (közösségi) cél szolgálatára megfelelő alapítványi szervezetben kirendelt vagyon5). Alkatelemei tehát az alapítványnak a következők^ 1. az alapító rendelkezés (röviden alapítás), 2- alapítványi vagyon, 3. megengedett cél (és pedig közcél), 4. szervezet. ad. 1. Az alapítványi rendelkezés dologi hatályú jogügylet, amely vagy élők között, vagy halálesetre szóló rendelkezéssel jön létre. Magánjogunk szerint az alapítvány érvényességéhez sem alapítványi oklevél, sem pedig kormányhatósági jóváhagyás nem szükséges. Ezt a gyakorlatot fogadja el a kir. Kúria is6). Ennek ellenére a gyakorlati élet szempontjából kívánatos az alapító oklevél megszerkesztése, amely az alapítvánnyal kapcsolatos mindennemű kérdést a leghatározottabban kifejezésre juttat s így félreértéseket eleve kizár. Az alapítványok fölötti autonóm rendelkezést evangélikus vonatkozásban az 1790:26. tc. 10. §-a, valamint az 1891—94. évi zsinat királyi szentesítéssel ellátott hajtározmányai is kimondják, ez a rendelkezés azonban a királynak a felelős minisztérium által gyakorlandó .alapítványi legfőbb felügyeleti jogát nem érinti, ezért a kormányhatóságok ebből kifolyólag a kormányhatósági jóváhagyásnak és megerősítésnek a szokásjogi úton való megvalósítására törekszenek. Tételes jogi alapot nyújt erre iskolai alapítványoknál az 1883 :XXX. te. az alapítványi főfelügyeleti jog alapján. Ettől függetlenül is ma az a helyzet, hogy - az egyházi autonómia minden biztosítottsága ellenére — az egyházi alapítványoknál is megkívánják a kormányhatósági jóváhagyást7) s az alapítványi vagyon és jövedelem kezelésének kormányhatósági ellenőrzésén túlmenőleg a jövedelem hovafordításáról is elszámolást kell beterjeszteni. ad. 2. Az alapítványi vagyon az alapítványi rendelkezéssel önálló lesz, senkinek nem tulajdona, hanem önállóságának, különállásának lényege a közösségi célban rejlik. Ennélfogva az alapítványi vagyon (ingatlan, törzsvagyon) elidegenítéséhez, megterheléséhez az illetékes miniszter jóváhagyását ki kell kérni s a jövedelemről, mint említettük elszámolást kell nyújtani, amely szabályok pontos megtartásáért az alapítvány kezelői vagyonilag felelősségre vonhatók. — Egyébként az alapítványi vagyon önálló jogviszonyok tárgya lehet, tehát kölcsönöket adhat, vagy vásárolhat, elidegeníthat az említett keretek között és általában az árvapénzek kezelésére vonatkozó szabályok kezetén belül vagyonjogi jogügyletek tárgya lehet, mikor ezzel a kitűzött célt szolgálja, szóval forgalmi életet él. ad 3. Az alapítványi cél csak megengedett lehet, tehát törvénybe, jó erkölcsökbe, közrendbe nem ütközhetik. Ha a cél eléretetlt, vagy a cél meghiúsult, — külön idevonatkozó alapító rendelkezés hiányában — az alapítványi vagyon hozzá hasonló célú alapítványhoz csatolandó. ad 4. Az alapítványi szervezet azokat a személyeket jelenti, akik az alapítványi vagyon kezelését és célnak megfelelő felhasználását, továbbá *) Kolozsváry Bálint: Magánjog, III. kiadás. Bpest, 1930. 97. 1. e) Kúria 5856/1910., 11538/1910., 5749/1911/. Lásd ezeket az adatokat Dr. Zaehér Gyula: A magyar magánjog alaptanai, IV. kiad. Bpest, 1928. 31>—32. 1. 7) Ez okból törölhették dr. BeTtha Benő idézett Véleményéhez csatolt szabályrendelettervezetéből, — amely különben mint megállapítható, egyébként a hivatalos tervezet helyett fogadtatott el, az 5. §. 4. bekezdést, amely akként szólt, hogy „Ahhoz, hogy1 AZ alapítvány jogi tételt nyerjen, kormányhatósági jóváhagyás nem szükséges". 147