Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az új német alkotmány egyes alapelveiről

Az új német alkotmány egyes alapelveiről A német nemzetiszocializmus nem csak reformtörekvések megvalósítási érdekében harcolt. Nem csupán bizonyos reformtörekvéseket akart a német nemzetiszocialista munkáspárt megvalósítani, de kifejezetten abban látta célját, hogy a weimári állam helyébe új államot építsen fel. Ilyen értelemben tekinti magát a német nemzetiszocialista munkáspárt forradalmi pártnak s ilyen értelemben tekinti hatalomrajutását is forradalmi ténynek. Az uralomrajutás módját illetően azonban nem tekinthető a német rendszerváltozás forradalmi jellegűnek. Hiszen az új birodalmi kancellár kinevezése és az ú. n. felhatalmazási törvény1) kibocsátása is ia weimári alkotmány betűinek értelmében történt. Igaz ugyan, hogy a weimári alkotmány szellemétől már ezek a tények is távol állottak2). A weimári alkotmány nincs is ma már a Német Birodalomban érvényben3). Egyes szakaszai ugyan még ma sem helyeztettek hatályon kívül. így pl. a weimári alkotmány első szakasza, amelynek értelmében az állami hatalom a néptől származik4), formailag még ma is hatályos. Azonban, ha arra a nagy különbségre gondolunk, amely a weimári alkotmány nép fogalma és a nemzetiszocializmusnak a föld és a vér misztikumára építő népiségi fogalma között fennáll, akkor valóban illuzóriusnak kell tartanunk azt a felfogást, amely a weimári alkotmánynak, hacsak formai hatályára is vonatkozik csupán. A német nemzetiszocializmus tehát ilyen értelemben forradalmi jellegű mozgalom. A német történeti fejlődésnek nem kiegészítője, hanem egy fejlődési szak lezárója és új elvek alapján egy új történeti szakasz építője. Államelmélete is tehát lényegében különböző a weimári államelméleti képtől. Államának már •külső megjelölésében is igyekszik kidomborítani elveinek és tételeinek újszerűségét. Üjszerü jellegét mutatja azonban az is, hogy nem kiforrott még az új állaimkóp jelzője sem. Ez a jelenség természetes is. Hiszen sokszor régi fogalmakat jelentő szóhasználattal kell az új helyzetet !) V. ö. Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Beich. Vom 24. Márz 1933. 2) Húber Ernst Rudolfé Verfassungsrecht des Grossdeutsehen Reiches, Hamburg 1939 S. 44—46. 3) Huber: Id. mü. S. 47—49. <) V. ö. Die Verfaseung des Deutschen Reichs vom 11 August 1919 Art. 1. 70