Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az utolsó években és kríminalpolitikai teendőink

még az 50,000-nél nagyobb lakosságú városokban is, a kriminalitás aránya valamivel csekélyebb, mint az ezeknél kisebb helyeken. A magyarázat kézenfekvő. A nagyobb városokban fejlettebbek a rendőrségi intézmények, már magában véve nagyobb a rendőröknek a száma is (nálunk az 1923—1928. évek átlagában Budapesten 10,000 lakosra 41.4, ellenben az egész országban csak 20.5 rendőr esett), jobbak a közegészségügyi intézmények, amelyek nemcsak a népesség egészségügyi viszonyait, hanem egyben munkaerejét és közvetve megélhetési viszonyait is javítják. A gazdaságilag elesett és bajba jutott egyének gondozása is jobb; hiszen ezeken a helyeken többnyire több az árvaház és szeretetház stb., következésképen ez is csökkenti az ilyen népességi elemeknek bűnözését. Nálunk is, Szlovákiában is, minthogy a legkisebb lakosságú helyeken kevesebb a kriminogén káros hatású tényező, ott a bűnözés arányának kisebbnek kellene lenni, e helyett azonban itt is, ott is vagy nagyobb, vagy — mint Szlovákiában — nem csökken, mert a szociális gondozás rosszabb lévén, a kriminalitást letompító tényezők nem hatályosulnak. Romániában e tekintetben egészen eltérő viszonyokat látunk, amennyiben ott a vidék kriminalitása jóval nagyobb, mint a városban, amit az ottani hivatalos bűnügyi statisztika4) azzal magyaráz, hogy a kihágásokat, amelyeket ezen számításoknál kiküszöbölni nem lehetett, legnagyobbrészt a vidéken követik el és ez a tény emeli enynyire a vidék kriminalitásának az arányát. De ez a magyarázat sem változtatna azokon a teendőkön, amelyek foganatosítandók volnának. Kriminálpolitikai szempontokból több irányú intézkedésekre lenne szükség. A már előbb említett preventív intézkedések keretében, mint a szociális gondozás javítása, főként a közrendészet javítására lenne nagy szükség. A rendőrség, de főként a csendőrség számának a faluhelyeken való számottevő emelése által tudnánk e téren kedvező hatást gyakorolni. Számottevő javulás azonban csak szociál politikai intézkedések megtételétől várható, mint amilyenek a lakosságnak a városokba való tódulásának megakadályozása, a gyáripar decentralizálása, de főként a szociális gondozás fokozása stb. Az eltérő családi állapot az elítéltek kriminalitásában a következő eltéréseket idézte elő. Házas Nőtlen, hajadon Özvegy Elvált Magyarország 1928/32 100 113 43 187 Szlovákia 1928/31 100 102 42 139 • Románia 1931/32 100 24 18 — 4) Iamandi, Victor, és Decusara, E. C, La statistique judicaire de Roumanie (1931—1935), az igazságügyminiszterium hivatalos kiadmánya, Bucarest, 1938, 101. oldal. 4