Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A magyarhoni ev. egyetemes egyház 1934-1937*ben tartott novelláris zsinata és joganyaga

2. §. A zsinat összehívásának okai. Az 1891—94-ben tartott zsinat által alkotott alkotmány a maga korában teljesen megfelelt a jogkövetelményeknek. A fentemlített alapelveket, a presbitériumok következetes kiépítésének kivételével, megvalósította. Az idö azonban haladt. Először a gyakorlat mutatott rá azokra a hiányokra, melyek, mint minden emberi alkotásban, ebben is vannak. Sok szépen és ideálisan elgondolt intézkedést torzított el az emberek gyarlósága. Jött a nagy szellemi átalakulás. A reális gondolkodás, a hit háttérbeszorulása, a hitetlenség terjedése, a központosítás gondolatának állandó erősbödése és az ezt meggátolni igyekvő decentralizációs törekvések és nemzetiségi előretörés voltak azok, melyek az államhoz, más egyházakhoz való változott viszony rendezését sürgető követelésekkel együtt, a zsinatnak mielőbbi összehívását elkerülhetetlenné tették. 1913-ban össze is ült a zsinat, de a hatalmas világégés megakadályozta abban, hogy a javaslatokat csak tárgyalás alá is vegye. Ezután bekövetkezett a szörnyű katasztrófa, mely az evangélikus egyházat erősen megrengette. Az evangélikus egyház veszített hívekben aránylag, a többi egyházakhoz viszonyítva, a legtöbbet. A világháborút követő forradalom pedig még erősebben rámutatott azokra a pontokra, ahol az E. A. rugalmassága már lazaság. A katholikus egyháznak 1918 május 19-én életbeléptetett új törvénykönyve6) csak még jobban elmérgesítette és tarthatatlanná tette a reverzális kérdésben a helyzetet.7) A nagy pénzügyi romlás, a gazdasági válság, az állam iskolareformjai, melyekkel sokszor és erősen belegázolt az egyház autonómiájába, az egyházi közigazgatás és törvénykezés elavult volta s az a rengeteg rendelet, mely egymást érte és sokszor egymásnak ellentmondott, sokszor pedig már létrejöttekor fontos egyházi érdekeket érintett, mind-mind arra késztették az egyházat, hogy zsinatot tartson. 3. §. A zsinat gondolatának felmerülése. A bevezetésben kihangsúlyoztuk, hogy csak 1916-tól óhajtunk a zsinat előzményeivel foglalkozni, így itt csak rámutatunk arra, hogy 1902-ben vetették fel az 1913-ban összehívott zsinat gondolatát, mely zsinat eredmény nélkül volt kénytelen szétoszlani.8) így egész természetes, hogy bár még teljesen helyre sem állott az ország belső rendje, már is felmerült a kíliileteknek választottai és ekképen az ág. hitv. ev. egyháznak mind törvényhozása, mind kormányzata, mindig az összes jogosult egyháztagok közrehatásának kifolyása". 6) A Codex iuris canonici kihirdettetem 1917 május 27-én. (A következőkben C. I. C. hetükkel jelöljük.) 7) L. A C. 1. C. can. 1060—1063. és a can. 2319. 8) Az 1916. évi egyetemes zsinat közgyűlésének jegyzőkönyve 4. p. „Az 1913. évi december 8-ik napján megnyitott zsinatunk, amelynek tartama 1916. évi december 8-án különben is lejárt volna, 25 tag kívánatára az ügyrend értelmében folyó évi október hó 4-ik napjára összehivatván, egyhangúlag hozott határozatával befejeztetett. A háború megakadályozta a zsinat munkálkodá18