Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 7. szám - Dr. Novák István: Az eperjesi-miskolci jogászifjúság diákélete

egy fejlődésnek induló örömteli jogászélet gondtalannak mondható világában új, másutt ismeretlen intézmény, a Joghallgatók Ssegélyegylete is megalakul. Előre veti fényét a XX. százai főproblémája, a szociális kérdés, mely Eperjes diákvilágjában, ebben a külön életszemlélettel rendelkező „ifjak országában" már megoldást keres és talál. De ez nem homályosítja el a hagyományok ápolását s a jogászifjúság társadalmi szereplése új és új lendületet kap. Állandóan visszatérő, de mindennappá sohasem váló ünnepe Eperjesnek a március Idusa, amelyhez több jogot senki nem formálhat, mint a márciusnak oly sok harcost adott Eperjes. Kossuth lelkes, őszinte ünneplése, a majálisok és a jogászbálok eleven világa váltják fel egymást. Az elindulás kora újból színdarabok rendezésében elevenedik meg, de országos társadalmi és kultúrmozgalmakban is ott van Eperjes ifjúsága. Az irodalom művelése szintén új fejlődésnek indul. Az irodalmi kör, majd a Kölcsey kör elégítik ki az ifjúság ambícióit, Olvasókör alakul, könyvtárat létesítenek a jogászok s közben zajlik színes és lüktető képekben az ifjúság élete is. Dal-, majd Zeneegylet alakítása mutatják a jogászok sokoldalúságát, együttműködés indul meg a Kollégium ifjúságával, majd más főiskolák ifjúságával s olykor országos mozgalmakban Eperjesé a vezetőszerep, így vetítődik elénk a „menetelés az ezrediiki év felé". S a századforduló diákvilága egyre sokoldalúbb, tevékenyebb. Az új irányok és munkaterületek száma növekszik. Gyarapodó feladatvállalásai során Eperjes országos kinyilatkoztatásoklat tesz; ünnepélyein — nagy költőprofesszora, Csengey Gusztáv dalain kívül — felcsendül a nemzeti újjászületés gondolata, de a szabadság- és függetlenségszeretet még a békülékenység éveiben is hangot talál. A korszellemmel együtt halad, sőt azt meg is előzi az eperjesi ifjúság. Külföldi kapcsolatai ép úgy, mint a Kossuth-kultusz országos visszhangot kelt, de emellett az égyesületi élet, a hagyományVént örökölt márciusi ünnepétyek és a jogtudomány művelése sem szorul háttérbe. S érdekes, hogy a mozgalmas ifjúsági élet megőrizte intaktságát, a túlzások ide nem hatnak el. Az egészséges fejlődós új tevékenységek, a sport, a vívás és a turisztika felé csábítja inkább az ifjakat, ami kétségtelen jele a tanári kar mindig gondoskodó és irányító munkájánalki. A diákszociális tevékenység is új területekre terjed ki a sokoldalú munkában s míg ezt átéljük, fejek, esetek és hangulatok jelennek meg előttünk a szerző tolla nyomán, így találkozunk a mai magyar közélet egyik kiváló harcosával, Kozma Miklóssal is. A világháború megrázó hatását, a Kollégium hősi halottait pár oldalból látjuk meg megrázó erővel. S azután következik a jogakadémia másik — immár nagy — állomása: Miskolc. Az új földön a régi, hagyományokat ápoló szellemmel telepszik meg a főiskola. Lassan ikibontakozik az ifjúsági élet s Miskolc merkantil szellemű életébe történelmet visz a jogászifjúság. A Márciusok megünneplése, a fáklyás felvonulások, az október 6.-i emlékezés és a Kossuth-kultusz eddig ismeretlen lelkülete a történelmi távlatokra irányítja a város figyelmét. Csengey Gusztáv költőprofesszor immár történelmivé lett alakja megjelenik a sorsüldözött főiskolával Miskolcon s dalai az ifjúság ünnepélyein felhangzanak. A jogászbálok' színes forgataga ép úgy, mint Trianon, revízió és hazafias tüntetésekre való összejövetelek új arcot adnak a városnak. A 111