Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Tudományos munka-e a jogszabályelőkészítés?

— szerintem —akkor tölti be, ha nem csupán regisztrál és utána halad a rohanó változásnak, hanem előre látva megelőzi és irányt szab annak. A jogszabály-tervezőnek tehát nemcsak abszolút biztonsággal kell ismernie a jogegység biztosítása végett a meglévő tételes és élő jogrendszerünket kívülről és belülről, — nemcsak az adott, tudományos módszerekkel megismert reális helyzetet kell teljesen tisztán látnia, — nemcsak nagy gyakorlati tudással és érzékkel kell a gyakorlatban könnyen és jól alkalmazható jogszabályt megfogalmaznia, hanem még valami mást is várnak tőle. Azt, hogy kutassa és lássa a szabályozni, irányítani kívánt nemzeti élet fejlődési vonalát, hogy lássa minden differenciáltsága ellenére is a mult és jelen tudományosan megállapított tényei mögött a fejlődési irány biztos lehetőségét, valamint ugyanakkor lássa és kutassa az egész nemzet változatlan, egyetemes érdekeinek az érvényesítési lehetőségét. Az ideális jogszabály-tervezőtől nemcsak ilyen tudományos munkát várunk, hanem többet is: a jövőben való olvasni tudást, az egyetemes, nemzeti élet változatlan érdekének az érvényesítését, megóvását minden egyéb befolyástól menten. Ezzel kapcsolatosan példaképen legyen szabad azt kérdeznem, hogy egyik legújabb törvényünk, amely — ha átmenetileg is — korlátozza a vidéki egyetemeink és jogakadémiáink működését, nem a centralizációt szoígálja-e majd a valóságban, holott 20 éves nemzetpolitikánk azon a felismerésen alapult, hogy a nemzet egyetemes érdeke ezen a téren is a decentralizáció és az ősmagyar atmoszférájú, népi lakosságú vidék szellemi központjainak a kiépítése, megerősítése? A jogszabály-fogalmazó eszménye, hogy „tudományos" munkát végezzen a fenti értelemben és ezért feladata, melyet magára vállal, óriási és perzselő felelősségű, de enyhíti felelősségét az a tény, hogy a jogszabályalkotásban mások is osztoznak a felelősségben, másrészt magában a nemzeti életben van annyi ősi vitalitás, hogy egészséges ösztönnel az őt egyébként teljes mértékben szabályozni és irányítani sohasem bíró jogszabály téves volta esetén is megleli a maga szükséges fejlődési útját. Az igazság tehát, szerény véleményem szerint az, hogy a jogszabálytervezés ex offo még nem tudományos munka, de lehet az és egyetemes, nemzeti érdek, hogy az is legyen. Pass László. 12