Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 6. szám

határozza meg s olyan államiságot épít ki, amelyben a nemzetiszocialista munkáspárt, mint a nemzetközösség szervezete teljesen és kizárólagosan érvényesül37) . A nemzetközösségi szervezet politikai indokát és szükségességét pedig a nemzetiszocialista alkotmányjogászat alképen magyarázza, hogy minden államban van olyan közösségi szervezet, vagy szervezetek, esetleg szervezetlen, vagy primitív szervezetű olyan erők, amelyek végeredményében az államot meghatározzák és vezetik. így a rendi államban a rendek, az abszolút államban a hivatalnoki és tisztikar képviselte az államhatalmat, míg a demokráciában a polgárság kísérelte meg hatalmát a parlamenten keresztül biztosítani. A különbség is szerintük abban rejlik a nemzetiszocialista mozgalmi állam és a fenti államképletek között, hogy míg a rendiség a három rend hatalmán, az abszolút állam a hivatalnoki és tisztikar közösségein és a demokrácia a közösségi pluralizmuson nyugodott, addig a nemzetiszocializmus mozgalma keretében a nép valamennyi erejét összefogja s annak teljes erejét irányítja az egységes államcél felé. S míg a fenti erők közül a hatalom sokszor felelőtlenül, a színfalak mögött volt az egyes tényezők birtokában, addig ezt a súlyos felelősséget a nemzetiszocialista munkáspárt magára vette. Említettük már, hogy a német irodalom a mozgalom feladatát legfőképen abban látja, hogy a mozgalom szervezete teremti meg az élő kapcsolatot a nép és a vezetés között. A mozgalom feladatának azonban ez csak általános fogalmazása, amely kereten belül részszempontok is felismerhetők. Szorosabb fogalmazás szerint a mozgalom különös feladata a népnevelés. A nemzetnevelést adja tehát a német alkotmány a mozgalom megoldandó feladatául. A mozgalom neveli politikailag a népet és ha kell, neveléssel is felébreszti benne a faji öntudatot és nemzetének történeti küldetését38). A mozgalmon keresztül hagyja el az egyén kötöttségektől mentes énjét s lesz a közösség tagjává. Ez úton vetkőzi le a rendi, osztály és valláskülönbségek gátlásait is. A mozgalom feladatát képezi azonban a vezetőkiválasztódás elősegítése is. E feladatok azonban rámutatnak már arra a tényre, hogy a mozgalom az államban a dinamikus elemet képviseli. Az állami szervezet statikus, közigazgatási jellege mellett a mozgalom dinamikus jellege biztosítja a német állam fejlődését és a mozgalmi reformtörekvések bizosítják, hogy az új német rendszer nem merevedik meg. Hiszen az állam és a párt szoros egysége biztosítja is egyben, hogy a párt dinamikus törekvésed érvényesülnek is. Az állam és a mozgalom egységét viszont az állam és a mozgalom vezetőjének személyazonossága mellett a perszonál-uniók és a szervezeti egybekapcsolódás rendszere is lehetővé teszi. A párt-járásoknak és kerületeknek (Kreis, Gau), illetve a törvényhatóságoknak (Gemeinde) kapcsolatát a mozgalom megbízottja (Beauftragter der NSDAP), a párt megyei szervezeteinek (Gauleitung) és a magasabb közigazgatási hatóságok összműködését a birodalmi helytartók (Reichsstatthalter), 37) Huber: Verfaasungsrecht, B. 289. 38) Huber: Verfa^ungsrecJjt, S. 290. 92