Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)
1941 / 6. szám
az alkoholizmusnak a kriminalitásra gyakorolt hatásáról, — Putnofki Iván az esküdtszéki bíráskodásról, — Schandl Vilmos egy bűneset részletes ismertetése kapcsán a közvetett és indiciumos bizonyítás jelentőségéről; az 1937/38. tanévben: Gárdus Ferenc a végszükség jogi természetéről2), — Mádai Lajos a város és vidék eltérő kriminalitásáról, — Raisz Béla: Hardt: Jus und Recht című regényének büntetőjogi tanulságairól, — végül Rajz Zoltán a bíróságok és a társadalom együttműködéséről a fiatalkorúak megmentése érdekében, továbbá a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről és büntethetőségéről; az 1938/39. tanévben: Demes Béla műszaki tanácsos a börtönépítészet gyakorlati és gazdasági szempontjairól, — Rajz Zoltán a rehabilitációról, — Szőllőssy Tibor a nők bűnözéséről, — Tamáska Dénes a fiatalkorúak védelméről Angliában — és Wohanka József a daktyloszkopiának a büntetőigazságszolgáltatásban való jelentőségéről; az 1939/40. tanévben: Gárdus Ferenc dr. a büntetéstan jelentőségéről, — Gebauer Lajos a börtönügy történeti fejlődéséről, — Hudy Zoltán a katonai büntető bíráskodás alapelveiről. — Pataki László a kriminalaetiologiai kutatások jelentőségéről, — Újhelyi Károly a büntetéstan néhány problémájáról, — végül Vas Pál dr. a büntetőbíráskodás lélektanáról; az 1940/41. tanévben: Boleratzky Loránd a szocialethikai elvek hatása a kriminalitásra3), — Darázs László a szociálpolitikai intézkedéseknek a kriminalitásra gyakorolt hatásáról, — Gárdus Ferenc dr. a magyar bünte'tésügyi kódex problémájáról4), — Kis Miklós a gyári munkás szerepéről a kriminalitásban, — Urbán Miklós a jogos védelemről és túllépéséről, — Vas Pál dr. a psychiátria ós a büntetőjog közti összefüggésről5). 3. Az 1940/41. tanévben a szeminárium munkája körében még egy új irányban próbálkoztunk. Ha valakinek, úgy különösképpen a kriminológusnak kell arra törekednie, hogy az élettel való kontaktust a maga számára biztosítsa. Rendes körülmények közt, a háborús időket megelőzőleg, az időszerű események szemléletét a különféle szaklapok eléggé megkönnyítették. Most, már több mint egy év óta, különösen a külföldön a szaklapok jó része nem jelenik meg; viszont az események és az ezekkel együtt mutatkozó problémák valósággal egymásra torlódva jelentkeznek. A kutató munkának pedig nem szabad megállnia, tehát keresni kell a problémákból kivezető utakat. Az eseményeket helyszínükön szemlélni többnyire nem áll módunkban; a modern napi sajtó azonban — már amennyire ahhoz most hozzáférni lehet — sok ilyen eseményt regisztrál, tehát rajtunk a sor, hogy a híranyagból kiemeljük a mi szempontunkból jelentős részeket és levonjuk azokból a ta2) Ez a felolvasás egy részét képezi Gárdus Ferencnek a szemináriumban készített és nyomtatásban is megjelent munkájának: A végszükség a magvar büntetőjogban, A miskolci jogakadémia szemináriumi értekezései, 11. szám, Miskolc, 1938. 120. old. 3) Ez az előadás nyomtatásban a büntetőjogi szemináriumi értekezések 19. füzeteként jelent meg. 4) Ez az előadás nj'omtatásban a büntetőjogi szemináriumi értekezések 18. füzeteként jelent meg. 5) Lásd ezt az előadást a büntetőjogi szemináriumi értekezések 17. füzetében. 88