Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 4. szám - Az atyai hatalom intézményének alapvonalai a római jogban. [2. r.]

tutiok, másrészről pedig iá preatori joggyakorlat is egyre több engedményt nyújtanak a családgyermekeknek a vagyon használata és a felette való rendelkezés szempontjából. E korszakot általában a „humanitás" keresztény értelemben vett elve hatja át, — amely kifejezés a humanitásnak pogánykori értelmezésével szemben (műveltség, emelkedett szellem szerint való cselekvés) — kíméletet, emberiességet jelent.48/a) Ad. 3. A harmadik korszakot a méltányosság diadalra jutása korának is nevezhetjük. Ez a justinianusi kodifikáció korszaka. A méltányosság szellemétől áthatott jogszabályok győzelmet aratnak a régi, merev, kegyetlen jogok felett. A paterfamilias a justinianusi kodifikáció korában a családgyermekhez való viszonyában már sokkal inkább családatya. mint családfő. A harmadik korszak családatyai hatalma már nemcsak uralmi tartalmú, hanem bizonyos gondoskodást is leitételez s jóindulatú beavatkozást a családgyermekek érdekében, életük irányításában. Vagyonjogilag e Ikorban iá családgyermeket nem csupán kisebb mérvű részleges beavatkozás, de bizonyos vagyonágak feletti szabad rendelkezés joga illeti meg. E korszaknak egymástól való éles elhatárolása lehetetlen, de ez célunkat nem is képezheti, csupán azt kívánjuk vele elérni, hogy könynyebben áttekinthető legyen az a történelmi fejlődés, amelyen a patria potestas az évszázadok hosszú sorám átment, hogy a kényuralomból fontos állam- és magánjogi jelentőségű és erkölcsi tartalommal bíró jogintézménnyé nemesüljön. 1. A patria potestas a családgyermek személye felett. A paterfamilias által a családgyermekek személye felett gyakorolható jogok két csoportra oszthatók, a szerint, hogy gyakorlásuk az atyának, mint a család korlátlan uralkodójának hatalmi ténye, mely semmiféle tekintettél nincs a családgyermek személyes érdekeire, vagy pedig gyakorlásuk a csailádatyának nemcsiak joga, hanem némely esetben kötelessége is és a gyermek érdekeit is szolgálhatja. Az előbbi csoportba tartoznak tehát 1. a családfői kényuralomból folyó jogok, míg a másik csoportot 2. a családgyermekek érdekeit is némikép figyelembevevő jogok összessége alkotja. a) Ius vitae ac necis és ius exponendi. A családfőt az általunk felvett első korszakban elvileg korlátozás nélkül megillette az a jog, hogy gyerméke élete felett szabadon rendelkezhessék. Ez volt .az élet és halál feletti rendelkezési jog. Mielőtt azonban e kérdés taglalására rátérnénk, meg kell ismernünk, hogy mi volt a rómaiak felfogása a magzatelhajtás és a szrönyszülöttek élete feletti rendelkezésre vonatkozólag. A patria potestas keletkezésének időpontjára nézve két felfogás ismeretes. Az egyik szerint a fogantatással, a másik szerint a befejezett 48/a) Személyi: 13. lap. 6t