Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 3. szám - Az atyai hatalom intézményének alapvonalai a római jogban. [1. r.]

épül fel, ezért nem desz érdektelen a családatya jogi helyzetének, ill. az öt mlegiJlető hatalomnak vizsgálata annak az ókori népnek jogában, amely a magánjogi alapelvek lefektetésével halhatatlan emléket áhított magáinak, (megszabván az európai népek magánjogi fejlődésiének irányát évszázadokra előre. Róma állami életében — mint azt a történelemben szerepet játszó népeknél mindenütt láttuk — a legelemibb sejtet a család képezte. A család a vérségi és más (jogi tradicionális stb.) vonatkozások által összekapcsolt egyéneknek az a legalacsonyabbrendü egyesülése, amelyből a magasabbrendü közösség (nemzetség, törzs ,nép stb.) s végül az állam alakulhat, így a család szervezete nem az állami törvényhozás produktuma, hiszen a család épen az a legelemibb társulási forma, mely aliapjává lesz az emberi (kultúra fejlődésiéinek folyamán a legmagasabbrendü társulási formának: az államnak. A „család" szónak a latin nyelvben „famiiiiia" — felel meg, e szó azonban nem tisztán a mai értelemben vett családot jelenti. A „família" szó „famulus", „faimila" szókban találja eredetét s mint ilyen jelenti a családfő hatalmának alávetett szolgák, rabszolgák összességét is.2) Ezenkívül természetesen szolgál a mlai értelemben vett család fogalmának megjelölésére is, midőn mindazon személyek összességét jelenti, akik ugyanazon személy házi hatalmának vannak alávetve (gyermekek és szolganép). A modern értelemben vett csa;ád tehát szükebbkörü fogalmat jelöl meg, mint ia római fatmilia, amennyiben az előbbi meghatározásánál csupán a vérségi kötelék elvi alapjára támaszkodik. Távolabbi vonatkozásban jelent a família vagyont, ill. hagyatékot is. Kifejezésekben „domus ffaimiliaque" jeienti a família lakóhelyét (domus), illetőleg az ugyanazon otthonban lakó, de különböző élethivatást beltöltő személyek összességét;3) a família szó más összetételben mint „família pecuniaque" pedig jelenti a házközösséget s ennek vagyonát.4) A római família élén, mint (annak feje, kormányzója, uralkodója a családfő, a paterfamilias áll. A római család jogi szerkezetének tanulmányozása így egyet jelent a családfő hatalmának vizsgálatával, a római família egész szerkezete ugyanis kizárólag egy személynek, a paterfamiliasnak uralmán alapszik. I. A paterfamiliasról és hatalmáról általában. ..A legöregebb férfiős — imondja Maine5) — a legöregebb felmenő ágbeli, korlátlan úr háza-népe felett. Uralma kiterjed életre, halálra, és époly feltétlen gyermekei és ezek családja, mint szolgái felett Sőt a fiú és szolga közt e tekintetben alig van egyéb Ikölönbség, minthogy amannak kilátása van arra, hogy egykor mint vérrolkon háza-népének fejévé lehet." Jóllehet e felfogás kissé túlzó, mert csupán akkor bír alappal, ha a római 2) Notter VII. füzei 104. 1. :i) MüJIer. „Die üesamtheit der im gleichen Heime zum gesonderten Lebensbenskreise Vcreinigten." IV. kötet, 782. I. <) U. o. i Maine. 101—102. 1. 41