Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 2. szám - A római és a német nemzeti szocializmus alapelvein felépülő örökjog közti elvi külömnbségek

gét feledve, mint családja, mind pedig a közösség ellen cselekedhet; s aiz örökjog csak egy célt ismer: az örökhagyó akaratát végrehajtani. A végrendelet az örökhagyó Magna Chartája. A kézzel írott végrendelet kiteszi az érdemeseket az örökhagyó pillanatnyi hangulatának, ingerültségének, gonoszságának, erkölcsi alacsonyéirtéküségéből fakadó szeszélyeinek. Ezek a vádak azok, amelyeket a nemzeti szocializmus felhoz a római örökjog ellen és bizony nem minden alap nélkül. Mert míg a római tulajdonjogi felfogás — bár szabadelvüségénél fogva a túlikapásokat lehetővé tette —ismerte a tulajdon köz- és magánérdekből (amelyekben végeredményben szintén a közérdek nyilvánult meg, pl. a szomszédjog) történő korlátozásait, s így megadta az alapot és irányt, amelyen és aminek vonalában a nemzeti szocialista jogfelfogás e korlátozásokat szaporítsa, és kiépítse, tehát a tulajdon korlátozottságának erkölcsi elve élt a római jogban is, — az örökjog viszont a végrendelkezés lehetőségének korlátozásokat alig vetett s így a visszaéléseket nemcsak lehetővé tette, de mintegy legalizálta. Ha tehát a nemzeti szocializmus a közérdeket akarja érvényesíteni itt is, mint minden téren, úgy új, a római jogétól eltérő alapokon felépülő örökjogot kell alkotnia. „Das Testament is die Magna Charta des Erbtassers" — mondja Lange2). Ez a mondat kifejezi az egész római örökjog mibenlétét, alapgondolatát. A római örökjog a végrendelkezési szabadságon alapszik s a törvényes öröklés is époly rideg ,mint a végrendelet. Felállítja a rokonok végtelen sorát és nincs tekintettel arra, hogy vájjon azok az örökhagyóval házközösségben éltek-e, vagy talán létéről csak az örökség megnyílásának tényével vesznek tudomást. A nemzeti szocialista jog felfogás szerint az örögjognak nem a vagyonjogban, hanem a család és közösség jogában kell gyökereznie. KellT hogy a kötelesség és a közösség eszméje legyen uralkodó aiz örökjogban. Ennek megfelelően a végrendelet intézményét, amely a kötelességellenes cselekedeteknek, visszaéléseknek erős alapot nyújt, háttérbe szorítja a nemzeti szocializmus és a törvényes öröklést állítja előtérbe. Azonban a törvényes öröklésnél is a méltányosság elveit veszi figyelembe. A törvény elsősorban a legközelebbi rokonokat kell, hogy az örökségben részesítse. Majd a házastársat, ha a család-körhöz tartozott, kevésbbé, ha kivált belőle. Szükséges — az új elvek szerint, — hogy az évek sora óta szolgáló házvezetőnő, az önfeláldozó ápoló nagyobb mértékben részesüljön az örökségben, mint ia,z a közeli rokon, aki az örökhagyót nem is ismerte. Amennyiben a végrendelkezés lehetősége megmarad, annak a kötelesség és a közösség gondolatának uralma alatt kell állania. A végrendelet ezért nem lehet titkos, írásbeli, amely a jogi tanácsadó részvételével és befolyása alatt 'készült, hanem nyilvános és szóbeli. Akaratkinyilatkoztatás ne pedig akaratelrejtés legyen az. A nemzeti szocializmus örökjogának előbb említett alapjait az ösgermán örökjogból igyekszik meríteni. A germánoknál az örökjog tulajdonképen a családjognak egy részét képezte, mivel az öröklés itt egy közösségre, a vérrokonok erősen agnátjellegü kapcsolatára: a Sippe-re volt kor3) Lange: 950. 1. 26