Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Magánjogi reformok

megvalósítása elől — egy-kettő kivételével — mindezideig kitértünk. Pedig úgy vélem, hogy azok a reformok, amelyeknek az alapjait jórészben még az 1848-ban megteremtett demokratikus rend rakta le, mindenek előtt megvalósítandók lennének, mert e nélkül még nagyobb lenne az az űr, amely a jelent a múlttól elválasztja. A mindenek előtt megvűllósítandó reformok a múltból a következőik lennének: a házasság nagykorúsító hatásának mindkét nemre való kiterjesztése; a közszerzemény, az özvegyijog és a kiházasítás intézményénél a rendiség minden hatásának a megszüntetése és minden társadalmi rendre egységes jogszabályoknak iái felállítása; a halál utánra va'ió halasztás jogintézményének a behozatala; . a per subsequens matrimonium álltali törvényesítés joghatályának a gyermek születési idejére valló kiterjesztése; az örökbefogadás körében az örökbefogadó és örökbefogadott közti 16 év korkülönbség, leszármazók hiányának és a kötelező néviselés jogának a megkiívánása; a rokonok eltartása körében a rendes és a szűkös tartások közötti különbségnek a megtétele; a talált kigódolog tulajdonának — egy esztendei nem jelentkezés esetén — találó általi megszerzése; a kártérítés tanában a felelősség felső mértékének, a nem vagyoni károk megítéléséinél a vétkesség gondolatának az elejtése és minden esetben a kereshetőségi jognak attól való feltételezése, amennyiben azt a fennforgó méltányossági és vagyoni viszonyok indokolttá teszik; az államot megillető közöröklési joignáil a házastárs és az atya áltál elismert h. k v. született gyermek elsőbbségi öröklési jogának az elismerése; végül a férj tartási jogának — az özvegyi jog analógiájára — a feleség örököseivel szembeni kimondása. Úgy vélem, hogy miután az általam javasolt reformokat részint az 1899-ben kiadott első tervezet, részint későbbi szövegek hozták be, ezeknek a kötelező elismerése már nem odázható el. És annál csodálatosabb, hogy a bíród joggyakorlat is elzárkózott ezek elől akkor, amikor az 1913. év tavaszán megjelent második szövegnek a vétlen felelősség elvét kódexbe foglalt rendelkezésiét a Curia nyomban a kötelező jogszabály erejére emelte, jóllehet az eddigi jogélet és az első szöveg — az egyes antiszociális esetektől eltekintve — még mereven a vétkességi elmélet talaján állott. Szilágyi Antal dr. 24