Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)
1940 / 6. szám - A kriminalpolitika jelentősége és célkitűzései
A magyar jogélet időszerű kérdései Az 1936. évben alakult a Magyar Jogmívesek Társaságának tagösszejövetelein az 1936. óv ősze óta tartott változatos tárgyú előadásokat foglalja magában a fent megjelölt címmel most megjelent közel háromszáz oldalas kötet. A közölt előadásokat a társaság alapítólevele és dr. Vladár Gábor m. kir. titkos tanácsos, kir. kúriai tanácselnöknek, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya vezetőjének bevezetése előzi meg. Az alapítólevélből megtudhatjuk, hogy a Magyar Jotgmívesek Társasága a magyar jogélet különböző területein működő keresztény nemzeti szellemű jogászok egyesülete azzal a célkitűzéssel, hogy azonos világnézeti alapon ismerje meg a magyar jogélet szempontjából jelentős problémákat, feltárja a kérdések különböző elvi szempontjait, és egyengesse a magyar nemzeti hagyományok útját a jogélet minden területén,. A most megjelent kötetben közölt előadások számot adnak arról, hogy az így kitűzött célt a társaság hogyan kívánta működésének első éveiben megvalósítani Vladár Gábor bevezetése éles reflektort vetít arra, hogy a könyvben a jogterület különböző részeiről összegyűjtött előadásokat milyen közös eszmei tartalom kapcsolja össze. Ajtay Gábor még az 1936. év őszén tartott előadásában a nádor kezében összpontosított ősi magyar kormányzati rendszernek az idők változásait! figyelembevevő visszaállításában látja a magyar alkotmányos fejlődés helyes útját. A miniszterelnök helyébe lépő nádort szerinte három évre kellene az országgyűlésen taz államfő négy jelöltje közül az országgyűlés tagjainak sorából megválasztani, úgy, hogy — jogi felelősségének megállapítása nélkül — a négy év alatt tisztétől ne lehessen elmozdítani. Némethy Imre aiz előadáshoz fűzött hozzászólásában nehezen összeegyeztethetőnek látja Ajtay Gábor elgondolásait az 1848. év óta bekövetkezett jogfejlődéssel és alig is hiszi, hogy az előadó fejtegetéseiben kitűzött célokat a javasolt alkotmányos átalakulás biztosítaná. A kellően átgondolt választójogi reform mellett az alkotmányos tényezők (az országgyűlés két háza és az államfő) jogkörének, valamint az országgyűlési összeférhetetlenségnek helyes szabályozásától s kellő nemzet- és társa dalomneveióstől, főként pedig minden helyre a legalkalmasabb embernek állításától várja a magyar alkotmány- és jogélet egészséges fejlődését. Jablonkay Géza az értékállandóságról és az értékállandósági kikötésekről tartott kiterjedt irodalmi és joggyakorlati anyagon felépített előadást. Fejtegetései a kérdés gazdaságtörténeti és közgazdasági vonatkozásaira, a jogfejlődés széleskörű megvilágítására, a külföld élő jogának ismertetésére, Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának a kérdésre vonatkozó §-aira és a magyar bírói gyakorlatra egyaránt kiterjednek. Térfy Béla az előadáshoz főként a magyar joggyakorlat, közelebbről ,a nemzetközi magánjog tételei és a kérdés telekkönyvi jogi vonatkozásai szempontjából szólt hozzá. Watton Ágoston előadása a részvénytársasági igazgatóság és fel94