Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

Bizonyos súlyosbító körülmények esetén életfogytig tartó fegyház szabandó ki. Ugyancsak bűntettet (képez, ha valaki pénzt oly módon változtat el, hogy az nagyobb értéjdi pénznek lássék, vagy ennél bármely módon közreműködik, vagy az; elváltoztatott pénzt a oseh-szlovák köztársasáig területére szállítja. A 3. §. ezerint bűntettet (követ el, aki az ércpénznek fémtartalmát csökkenti azon szándékkal, hogy azt mint teljes értékű ércpénzt forgalomba hozza, — vagy ennél közreműködik, vagy az ilyen pénzt a cseh-szlovák köztársaság területére szállítja. A 4. §. szerint aki a tettessel nem szövetkezve hamis pénzt tudatosan mint valódit hoz forgalomba, bűntettet fköviet el. Ha ellenben valakinek 'hamis pénzzel mint valódival fizettek és ő ezt a pénzt miait valódit hozza forgalomba., esak vétségért 'büntetendő. A további §§->ok szerint büntetendő a hamis pénzek gyártásához szükséges eszközök, műszerek, stb. előállítása, megszerzése, másnak átengedése, stb. Azonkívül büntetendő, aki a pénzhamisítást szándékosan meg nem akadályozza vagy fel nem jelenti, feltéve, hogy a feljelentéssel sem tmagát, sem hozzátartozóit veszélybe nem sodorja. Vétségért büntetendő, a'ki az ércpénz fémtartalmának csökkentése által szerzett fémet magára ruházza. A vétségek kísérlete büntetendő. A BTK. 92. §-a alkalmazása esetén a bíróság, ha a törvény 10—15 évig terjedhető fegyházat állapít meg, 3 évnél rövidebb börtönt, s ha 5—10 évijg terjedhető fegyházat állapít meg, 1 évnél rövidebb bürtönbüntetést nem szabhat ka. Életfogytig tartó fegyház esetében 3 évnél rövidebb fegyház nem szabható ki . Az elnyomatásról és a gyűlések szabadságának védelméről szóló 309/1921. sz. t.: Az 1. §. szerint elnyomatás kihágjását 'követi el az, aki valakit (illetve annak rokonát, hozzátartozóját vagy védelme alatt álló személyt) bántalmaz, neki vagyoni hátrányt, testi-, vagy becsületsértést, vagy szabadságának korlátozását okozza, illetve ilyesmivel fenyegetődzik, vagy tudatosan kihasználja az őt közvetlenül fenyegető szorult helyzetet, vagy tanítói, hivatalnoíki, lelkészi vagy munkaadói állását kihasználja, — s ezzel azt akarja rajta jogtalanul kikényszeríteni, hogy valamit megtegyen, elmulasszon vagy eltürjöjn. A sztrájk a törvény rendelkezései szerint a fenti intézkedések alapjáin nem büntethető, egyes kivételes esetéktől eltekintve. Az elnyomatás kihágása 8 naptól 3 hónapig terjedhető fogházzal (elzárással) büntetendő, de ha fegyverrel lett elkövetve, vétséggé minősül és 1—6 hónapig terjedhető szigorított fog-házzal büntetendő. Vagyoni kár okozása esetén a bíróság 5000 osk.-ig, terjedő összegben lkártérítésre ítélheti a vádlottat. 61