Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

ezen cselekmény miatti magánindítvány az említett 2 havi határidő letelte után is megtehető. A törvény 1—3. §'-aiba ütköző cselekmények ^ felhatalmazás alapján közvádló által üldözendők, ha a törvényhozó testület^ kormány, bíróság, közigazgatási hatóiság, katonaság, ^ államrendőrség, csendőrség, stb. ellen irányulnak. Ha bíró vagy más közhivatalnok ellen, hivatásuk gyakorlására vonatkozólag lettek elkövetve, felhatalmazásuk alapján kölzvádra üldözhetők. A 18. §. alapján, ha a jelen törvénybe ütköző cselekmény folytán egyezségre vagy ítélethozatalira került sor, akkor az egyik fél a másikat, más, ugyancsak a jelen törvénybe ütköző és előbb elkövetett bűncselekmény miatt csak akkor üldözheti, _ ha ezen jogát még az egyezség, illetve a bizonyítási eljárás befejezése előtt kifejezetten fenntartotta. Ez ellenben nem áíl fenn, ha az illető sértett csak ezután szerzett tudomást a bűncselekményről. A felek beleegyezésével a bíróság minden esetben kizárhatja a tárgyalásról a nyilvánosságot. A vádindítvány az ítélet kihirdetéséig visszavonható. Ezen visszavonás ellenben nem vonható vissza. Ha egy bűncselekmény folytán több személy jogosult vádindítványtételre, ha egyikük indítványa folytán folyamatba tett eljárásban a tettes elítéltetett, a többi sértett által indított eljárásban hozott ítéletekben tekintettel kell lenni a vádlott már kiszabott büntetésére, hogy a vádlott ne legyen súlyosabban megbüntetve, mint ha az összes ügyekben csak egy ítéletet hoztak volna. A 24—26. §-ok a sajtóügyekben lefolytatandó egyezkedési eljárást tárgyalják. A járásbírósági ügyekben is ilyen eljárásnak kellett megelőzni a rendes bűnvádi eljárást, de ezen intézmény egyelőre nem lett megvalósítva. Az ítélet felebbezéssel megtámadható azon indokból is, hogy: a bíróság kimondta, hogy a közölt állítások valósága nem lelt bizonyítva, de a vádlottat azért mentette fel, mert a valóság bizonyítása sikerült, stb., a bíróság a vádlott megbüntetését mellőzte vagy nem mellőzte, a bíróság az ítélet közzétételét elrendelte vagy el nem rendelte. A költségek tekintetében a 34. §. többek közt úgy rendelkezik, hogy ha a vádlottat a bíróság részben felmentette, részben elítélte, a költségek a felek kö'zt megosztandók, illetve megszüntetendők. Ha a vádlott csak menthető tévedés alapján lett felmentve, nincs igénye a magánvádlóval szemben a költségek megtérítésére. Ha a bíróság a büntetéstől eláll, a vádlott viseli a költségeket; de ha ez a & §. 2. bek.-ben meghatározott okból történt, akkor a vádlott a költségek viselésétől egészben vagy részben felmenthető. A 108/1933. sz. t. hatályon kívül helyezte az 1914:XLI. t. e.-t 58 i