Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

het, ha jelentős indokokból azon meggyőződésre jut, hogy az elítélt továbbra rendes életet fog folytatni és javulásához a büntetés tényleges elszenvedése nem lesz szükséges. Tehát a büntetés feltételes felfüggesztésének a kritériuma csak az, hogy feltehető-e, hogy a vádlott a büntetés tényleges elszenvedése nélkül is megjavul, vagy sem. A bírói gyakorlat szerint általában akkor részesítették a vádlottat a feltételes elítélés kedvezményében, ha bűnét bevallotta, büntetlen előéletű volt, tettét megbánta és sem súlyosbító körülményi, sem más oly körülmény, mely a büntetés tényleges elszenvedését tette volna szükségessé, nem forgott fenn. Azonkívül a bírói joggyakorlat szerint az összes elítélő ítéletek számának legfeljebb egy harmadát tehették ki a feltételesen elitélő ítéletek. A törvény szerint, ha az elitélt a próbaidő alatt, mely 1—5 évet tehet ki, rendes életeit élt, — tehát bevált, — az vélelmezendő, hogy (egyáltalában nem volt megbüntetve. A feltételes elitélés ki van zárva, ha a bűnös már el volt ítélve valamely bűntettért 3 hónapot meghaladó büntetésre, vagy akármely aljas és becstelen indítóokokból elkövetett bűncselekményért. Ezen megszorítás ellenben hatálytalan, ha a vádlott előző bűncselekményéért kiszabott büntetés végrehajtásától, elévülésétől, stb. 5 év (ha kihágásról vagy vétségről van szó), illetve 10 év (bűntett esetében) eltelt. Szóval, ha valaki 1927-ben rablás miatt kiszabott büntetését kiállotta s azóta büntetve nem volt, akkor 1937-ben ismét részesíthető a feltételes elítélés1 kedvezményében. Hogy abban tényleg részesül-e, az természetesen a bíróság szabad mérlegelésétől függ. A feltételes elítélés általában ki volt zárva a hadiuzsoráról szóló 568/1919. sz. t., a köztársaság védelméről szóló 50/1923. sz. t. és a robbanóanyagokról szóló 134/8185. sz. törvényekbe ütköző bűncse'lekményeknél, (kivéve egyes kihágásokat és vétségeket,) feltéve, hogy a vádlott 18 éves elmúlt és a közérdek a büntetés végrehajtását kívánta, mely utóbbi kívánalom rendszerint fennforgott. Az ítélet magánjogi igényt és költségeket érintő rendelkezéseit a büntetés feltételéé felfüggesztése nem befolyásolja, A törvény 6. §-a szerint a bíróság elrendeli a felfüggesztett büntetés végrehajtását, ha utólag derül ki, hogy a feltételes elítélés a törvény szerint ki volt zárva, vagy ha az elítélt a próbaidőben züllött, vagy diologkerülő, illetve erkölcstelen életet élt, ha tette által okozott kárt bírói felhívás ellenére megtéríteni indokolatlanul vonakodik, stb. és ha a próbaidő alatt bűntettért elítéltetett. De ha elítélése újból csak feltételes volt, vagy ha csak vétségért vagy kihágásért lett újból elítélve, akkor a bíróság szabad mérlegelésétől függ, vájjon a büntetést végrehajtatja-e vagy sem. A feltételes elítélés kimondása ugyanolyan jogorvoslattal támadható meg, mint az ítélet büntetést kiszabó része. 55