Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A büntetőjog és a büntető eljárásjog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

46. az 1938. évi 16. t. c. az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről; 47. az 1938. évi 17. t. c. az egyesülési szabadsággal elkövetett viszszaélések megtorlásáról; 48. az 1938. évi 18. t. c. az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről; 49. az 1938, évi 19. t. c. az országgyűlési képviselők választásáról; 50. az 1938. évi 25. t. c. a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről; Ezen most felsorakoztatott törvények közül az 1, 4, 6, 7, 8, 10, 11, 12, 14, 15, 16, 18, 19, 20, 21, 23, 24, 26, 27, 28, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 49. és 50. alattiak részben különösebb jelentőségű büntetőjogi intézkedéseket nem tartalmaznak, részben pedig csak megalkotott törvények kisebb jelentőségű kiegészítését tartalmazzák. Büntetőjogi szempontból már sokkal jelentősebbek a következők, így mindenekelőtt a 17. alatt felemlített 1928. évi 10. t. c., az ú. n. II. büntető novella, amely más intézkedések mellett 2—13. §-aiban a pénzbüntetés egész komplexumát újból szabályozza, 36—47. §-aiban pedig a megrögzött bűntettesekről és a velük szemben alkalmazandó és már felemlített szigorított dologház intézményéről szól3), amely utóbbi intézkedéseket azután még a 25. alatt felsorakoztatott 1930. évi 34. t. c., a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvénynek a 126. §-a egészíti ki; az állami és társadalmi rendnek hatályosabb védelmét célozzák általánosságban mindenekelőtt és főképpen a fentebb 3, 5, 13, 22, 39, 46, 47. és 48. alatt felsorakoztatott törvények; végül a gazdasági élet rendjét és érdekeinek védelmét célozzák a fentebb a 2, 9, 29, 30, 31. és 32. alatt felemlített törvények. Csonka-Magyarország büntetőigazságszolgáltatása eredményeinek megismerése természetesen feltételezné azt is, hogy a bírói gyakorlatban kifejezésre jutott legfontosabb alapelvekre is kitérjünk, dolgozatunk számára megszabott keretek azonban ezt nem teszik lehetővé4). 3) A II. büntető novella 36. §-a szerint szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül szigorított dologházba való utalásnak van helye azon bűntevőkkel szemben: 1. akik az élet, a szemérem, vagy a vagyon ellen különböző időben és egymástól függetlenül legalább három bűntettet követtek el és a törvény értelmében halálbüntetés kiszabásának helye nincs, 2. ha megállapítható róluk, hogy az utolsó és az ezt közvetlenül megelőző büntettet öt éven belül követték el, és 3. hogy a bűncselekményeket üzletszerűen követték el, vagy hogy bűncselekmények elkövetésére állandó hajlamot mutattak. A szigorított dologházi őrizet tartamának számítása tekintetében lásd még az 1930. évi 34. t. c. 126. §-át is. 4) Jelezzük, hogy a kihágásokra és a jövedéki bűncselekményekre, valamint a kiadatási jogot szabályozó ritkán alkalmazandó joganyagra sem terjeszkedhetünk itt ki. 47