Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

e. a III. századból, az egyiptomi Ptolemeus-korból származó papyrusarchívumnak munkajogi vonatkozásait ismerteti, e munkajogi vonatkozás oknak jellemző sajátságait tárja elénk, összehasonlítva azokat a többi ókori népek, így nevezetesen a rómaiak, görögöík stb. jogrendszerének munkajogi sajátosságaival. E dolgozat annál inkább nagy jelentőséggel bír a nemzeti szocialista Németország jogtörténeti irodalmában, mivel annak egész gazdasági rendszere a munkán, mint elsőrendű gazdasági alapértéken épül f el, s így ez az értekezés a munkajog történetében egy igen fontos láncszemet jelent. I. A ptolemeusi kornak munkajogi viszonyaira csupán a Zenonféle papyrus-aröhivum adatai nyújtanak némi megvilágítást, a többi papyrus-gyüjteményiekben munkajogi vonatkozásokat alig találunk. Megismerkedünk ez adatok alapján a legelemibb ú. n. patriarchális munkajogi viszonyokkal, amelyek a ház feje, mint hatalomfő és rabszolgái, ill. bizonyos mérvű szabadságot élvező munkásai, alkalmazottjai között fennállott- Erősen csökken azonban ez az uralmi viszony és átalakul szinte az egyenlő szerződő felek jogviszonyává a tanoncszerződéséknél. Sajátsága, a pitolemeusi korban létrejött tanonc szerződésnek, hogy a szerző déses viszony igen gyakran nem a munkaadó, is azon személy között jött létre, aki a tanonc f elett bármily hatalmat gyakorolt (páterfamilias, patrónus stb.), hanem a munkaadó és maga a tanonc között. Elvileg itt is kettős célja volt a tanoncszerződésnek, egyrészt a gyakorlati kiképzés*, más részit a tanonc munkaerejének kihasználás a, az előbbi azonban sokszor az utóbbi javára 'erősen háttérbe szorult, tekintve, 'hogy a szülők arra az anyagi haszonra törekedtek, amit gyermekük munkájából nyertek. Említést tesznek a papyrusok a ptolemeusi kornak más sajátságos jellegű munkajogi viszonyairól is. A mai állandóan alkalmazott mezőgazdasági munkásokkal állhattak egy színvonalban az ú. n. „királyi földmivesek" (basilikoi georgoi), akik lehettek állami, vagy pedig magánailkialmazásiban is. Ezek részben szoros értelemben vett mezőgazdasági munkások voltaik, részben pedig kisbérlők, akik azonban a legapróbb vonatkozásokban is oly függő viszonyban állottak a bérbeadóikkal, hogy 'helyzetük az előbbiekétől alig különbözött. A munkásoknak másik csoportjához tartoztak azok, akik a nagybirtokokon voltak állandó alkalmazásban, de minthogy alapos mezőgazdasági szakképzettséggel birtak, nem végeztéik a legalsóbbrendiü mezőgazdasági munkákat, sőt gyakran saját iniciativáik alapján irányítóttaik a munkálatokat. Ismeretesek az ú. n. szezonmunkások, ill. az ezekből alakult munkáscsoportok is a ptolemeusi koriban. Ezek periodikusan, ill. alkalomszerűen voltak a mezőgazdasági .üzemekhez felfogadva. Ezeknek a sorsa volt legmostohább a mezőgazdasági munkások kö333