Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A vadászati törvény revíziójához

KÖNYV-SZEMLE 1. Dr. Johann Lipták: Alchimisten, Gottsucher und Schatzgraber in der Zips. Késmárk, 1938. 49. I. 2. Dr. Johann Lipták: Das rote Kloster und Fráter Zíprianus. Mit 8 Bildtafeln. Késmárk, 1937. 44. I. (Bilder aus der Zipser Vergangenheit c. gyűjtemény sorozatában.) A Szepesség, változatos, eseményekben gazdag múltjának és jog­életének felkutatása hálás és érdekes feladat volt mindig a jog cs műve­lődéstörténelem búvárainak. Nem is mulasztották el az arra hivatottak, hogy tudományos módszerekkel feltárják ennek a különleges történelmi múlttal bíró, szinte önálló jogi életet élő szepesi földnek százados küzdel­meit, sok megpróbáltatását, gondtalan virágzásának gyér esztendeit és eredeti jogfejlődését. A cseh megszállás két nehéz évtizede alatt a jog- és művelődéstörténelem kutatói munka, ha nem is bénult meg egészen, de célkitűzéseiben s módszereiben is megváltozott. A cseh és különösen a germán öntudat a tárgyilagosság és pártatlanság rovására átértékelni kezdte a magyar hazához és annak alkotmányához híven és hűségesen ragaszkodó szepesi megyei városok történelmi múltját és jogéletének egész fejlődését. Örömmel üdvözölhetünk most két kisebb, legújabban megjelent munkát, melynek szerzője nemcsak tudományos felkészültség­gel, hanem meleg szívvel és kegyeletes kézzel és szigorú kritikai, de tel­jesen tárgyilagos történelmi módszerrel nyúl a régi szepesi mult hagyo­mányaihoz. Dr. Lipták János, a szepesi városok értékes kultúrájának régi és elő­nyösen ismert búvára a szerzője mindakét műnek. Az elsőben a szepességi alchimistákról, istenkeresőkről és kincs­ásókról szól. A téma megválasztásának oka kézenfekvő, hiszen a kés­márki ev. líceum könyvtárának kincse az a 287 darabból álló, az ú. n. titkos tudományokkal foglalkozó könyvtár, melyet a liceum egy volt ta­nítványa, a maga is alchimiával foglalkozó Doloviczényi Pál tótfalusi földesúr hagyományozott a lic. könyvtárának 1823-ban. Kémiai, csilla­gászati munkák, az okkult tudományoknak híres ókori s középkori mű­velőinek tanai találhatók e könyvtárban, úgyszintén a betiltott Arany- és Rózsa-kereszt, valamint a szabadkőműves-társulatok szervezetéről szóló művek. A titkos tudományoknak egy a céljuk: a Bölcsek Kövének fel­találása, melynek segítségével nemtelen fémeket arannyá változtathat­nak. Ez a vágy, amely a mai kor reális gondolkozású és a természet tör­vényeiben jártasabb fiai előtt naiv ábrándozásnak tűnik fel, hosszú év­századokon át végigkísérte az emberiséget és tagadhatatlan, hogy az or­vosi tudománynak és a kísérleti kémiának közvetve jó szolgálatot tett. Régi, még az ókor népeitől örökölt megjelölések, szimbólumok, egészen iülön misztikus nyelvezet ezeket a titkos tudományokkal foglalkozó mű­veket érthetetlenekké teszi mindenki más, mint az „adeptus" vagyis be­avatott számára. Doloviczényi maga is írt egy kéziratban fennmaradt 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom