Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 6. szám - A magyar polgári törvénykezési jognak, főként az oktatási módszereiről

tásszerű előadásának szükségessége. A gyakorlati jogi pályán elhelyezkedők számára, úgy a polgári peres eljárás, mint a perenkívüli eljárások, 2LZ utóbbiak között pedig különösen a szinguláris végrehajtásra (kielégítési és biztosítási végrehajtás) és az univerzális végrehajtásra (csődeljárás) vonatkozó szabályok elsajátítása a lehető legnagyobb horderővel bír. Fokozza ennek a kérdésnek a súlyosságát, hogy a szigorlatokon is a perenkívüli eljárások köréből feltett kérdések igen ritkán és nem kellő arányban szoktak előfordulni. * A polgári perjog oktatásánál az alábbi_ irányelvek betartása látszanék célirányosnak. Mindenekelőtt az elmélet elhanyagolása nélkül, a gyakorlati szempontok fokozottabb kidomborítása, vagy más szóval az elmélet és a gyakorlat közti összefüggésekre nagyobb körültekintéssel kell rávilágítani s így az azok közt látszólag mutatkozó hézagokat kitöltve, mindkettőt egymáshoz közelebb kell hozni. Ez különösen szükséges azért, hogy a jogászoknak az a túlnyomó többsége, akik gyakorlati pályán fognak mozogni, hibátlanul megértsék az egyes polgári perjogi intézmények szellemét s ennek eredményeként a jövőben is majd átérezzék a különböző perjogi fejlődési irányokat. A másik fontos körülmény a polgári perjog előadásánál, hogy minden egyes polgári perjogi intézmény jogosultságát és működését mindig a magyar viszonyok figyelembevételével szabad csak elemezni, kidomborítván a már meglévő (sajnos elég kevés!) speciálisan magyar kitermelésű polgári perjogi intézményeinket. (Pl. a per tagozásánál a többi modern perjogi rendszerektől eltérően megoldott permetszést.) Legvégül elmaradhatatlanul fontos a magyar peres eljárás előnyeinek kidomborítása mellett a hibák taglalása és azok korrigálási lehetőségének részletezése, illetve hogy a modern polgári per intézményeinek milyen fejlődési menetet kell venniök ahhoz, hogy a világháború után, gazdasági és erkölcsi tekintetben megváltozott mai világrend kívánalmainak eleget tehessenek. Mert ha a polgári per gyökeres reformját kell elgondolni, akkor el kell jutni ahhoz a megállapításhoz, hogy még a leggazdagabb államnak is hovatovább el kell majd rendelnie a jelenlegi polgári perjogi rendszerek szinte már klasszikussá vált, túlzottan is kipallérozott, régi békebeli építményeiből a kiköltözködést, mivel ezeknek a biztos működésű, de sokszor már bonyolult kontsrukciójú berendezéseknek a megmozgatására és üzembentartására a jogkereső közönség lassanként, a nagy költségek folytán, képtelenné válik. A mai világrendben a polgári per netaláni újabb szabályozásánál egy irányzat fogja majorizálni az összes többit és ez — a szociális gondolat — lesz, amelynek keretén belül pedig elsősorban a költség kérdése fogja a vezető szerepet vinni. A költség problémája már most is pregnánsan jut kifejezésre, majdnem mindegyik perjogi kérdésnél, mint pl. különösen a perbeli meghatalmazásnál (főként a nem ügyvédi meghatalmazottak körének 315