Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A közigazgatási jog alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

10. törvényhatósági közigazgatási bizottság, végül 11. az egyes szakbizottságok és küldöttségek. Az 1886 : XXI. t. c.-ben szereplő városi tanácsot, állandó választmányt és bíráló bizottságot az 1929 : XXX. t. c. megszüntette. Viszont új kreációja az 1929 : XXX. t. c-nek a törvényhatósági kisgyűlés, az összeférhetetlenségi és kijelölő bizottság. Nézzük e bizottsági (választmányi) szerveket egyenként: 1. A megyei törvényhatósági bizottság tagjainak száma 150—450, a városi törvényhatósági bizottság tagjainak száma pedig 120—180. Elnöke a főispán, akadályoztatása esetén pedig a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester). A megyei és városi törvényhatóságnak 7 féle címen vannak tagjai: 1. általános választás alapján, 2. a virilisták által tagjaik közül történt választás alapján, továbbá 3. érdekképviseleti, 4. szakképviseleti és 5. vallásfelekezeti alapon, végül 6. hivatalbóli és 7. örökös tagok. Az általánosan választott tagokat 10 évre választják, úgy azonban, hogy 5 évenként felét kisorsolják s helyükbe újakat választanak. A virilistákat és érdekképviseleti tagokat 5 évre választják. A szakszerűség címén kiküldött tagok, a hivatalbóli- és lelkésztagok megbízatása hivatali állásuk tartamára szól. Az örökös tagokat életfogytiglanra választják. Az általános választás hasonló az országgyűlési képviselők választásához. A virilisták a legtöbb adót fizetők névjegyzéke alapján választatnak. Érdekképviseleti alapon tagjai a törvényhatósági bizottságnak: az ügyvédi, a közjegyzői, a mérnöki, az orvosi, a kereskedelmi és iparkamara, a megyei, illetve városi mezőgazdasági bizottság, a vitézi szék, az OTI, végül (megyékben) a községi és körjegyzői egyesület kiküldöttei. Szakszerűség alapján tagjai a törvényhatósági bizottságnak: vármegyékben a rendőrkapitányság vezetője (1933 : XVI. t. c), a m. kir. tiszti főorvos (1936 : IX. t. c), a pénzügyigazgató, az államépítészeti hivatal főnöke, a gazdasági felügyelőség vezetője, a főiskola rektora, illetve ahol főiskola nincs, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, az állatorvos, az OTI vezetője, a számvevőség főnöke, az erdőigazgató (erdőfelügyelő), a tűzrendészeti felügyelő, végül a tanítóegyesület elnöke; városokban pedig a rendőrkapitányság vezetője, a tiszti főorvos, a pénzügyigazgató, a gazdasági felügvelőség vezetője, a faiskola rektora (tankerületi főigazgató), a tanfelügyelő, az állatorvos, az OTI vezetője, végül a tűzoltófőparancsnok. A vallásfelekezetek legnépesebb egyházközségük lelkészei által vannak képviselve a törvénvhatósági bizottságban, de csak vidéken. Budapesten a vallásfelekezeteknek nincs képviselője a törvényhatósági bizottságban. Hivatali állásuknál fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak: 19