Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A magyar alkotmányjog fejlődése 1918 óta

államfői teendők ideiglenes ellátására rendelt kormányzó, akit bizonyos korlátozásokkal általában a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása illet meg, jelentős jogkörrel felruházva, tevékeny részt vesz a törvényhozásban, de a törvényhozó hatalomnak az országgyűléssel nem egyenrangú tényezője. Jogkörét az 1920-ban összeült nemzetgyűlés e tekintetben igen szűkösen szabta meg, (1920. évi I. és XVII. törvénycikkek.) az állami szuverénitást teljes egészében a maga részére tartva fenn. Példaként a nemzetgyűlés előtt akkoriban a köztársasági elnökök jogköre lebegett s ekként a személytelen királyi szerv jogkörét helyettesítő kormányzói tiszt jogkörét nem is tudta a magyar alkotmány szelleméhez simulva meghatározni. De nem számolt bizonyára azzal sem, hogy az államélet a királyi hatalmat oly sokáig fogja nélkülözni. Amint ez nyilvánvaló lett, de számolva egyben a központi hatalomnak Európa legtöbb államában bekövetkezett megerősödésével is, amelynek a szüksége a zavaros és nyugtalan időkben nálunk is sürgetőleg merült fel, elkerülhetetlenné vált a kormányzó jogkörének ezirányú kiterjesztése. Az országgyűlés működtetése, összehívása, elnapolása, berekesztése és feloszlatása tekintetében már az 1933. évi XXIII. t. c. teljes királyi jogkörrel ruházta fel a kormányzót, a törvényalkotásba való befolyását pedig az 1937. évi XIX. t. c terjeszti ki2). A törvényszentesítés joga a kormányzót e kiterjesztett jogkör szerint sem illeti meg. A törvényeket az országgyűlés alkotja s a kormányzó azokat hat hónapon belül kihirdeti. De a kihirdetés előtt — indokainak közlésével — a törvényt újabb megfontolás végett az országgyűlésnek két ízben visszaküldheti és csak ha az országgyűlés másodízben is ragaszkodna hozzá, köteles azt 15 nap alatt kihirdetni. Joga van azonban a kihirdetési határidő alatt feloszlatni az országgyűlést, mely esetben az általa ki nem hirdetett törvényt viszszaküldeni sem köteles, de ha az új országgyűlés a ki nem hirdetett törvénnyel azonos törvényt hozna, a visszaküldés jogával nem élhet többé. Nem élhet végül a visszaküldés jogával még egy ízben sem az államformának és az államfő személyének kérdésében alkotott törvényekkel szemben. Ugyanez a törvény mondja ki a kormányzó felelőtlenségét a régi jogállapottal szemben, amely szerint a kormányzó a nemzetgyűlés, illetve az országgyűlés képviselőháza által felelősségre volt vonható, felruházza a kormányzót az utódajánlás jogával, rendelkezik a kormányzói tiszt megüresedése esetén az államfői jogkört az új kormányzó megválasztásáig ellátó országtanács felállítása felől és tüzetesen szabályozza a kormányzóválasztást. Mindezekkel a rendelkezésekkel a kormányzói tiszt, mint a személytelen királyi tisztet helyettesítő szerv, mintegy intéz2) L. Szerző „A kormányzói jogkör kiterjesztése" (Miskolc, 1937. Miskolci Jogászélet Könyvtára, Uj sorozat 21. sz.), „Üresedés és utódlás a kormányzói tisztben" (Miskolc, 1937. u. o. 23. sz.) és ,,A kormányzóválasztás" (Miskolc, 1938. u. o. 32. sz.) c. tanulmányait. 7