Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári perrendtartás alakulása a volt cseh megszállt területen 1918-tól 1938-ig

A bíróság vezetője, avagy az ügyre illetékes tanács elnöke ezenkívül is kérelemre vagy hivatalból szünetinek nyilváníthat olyan más ügyet is, amelyet az érdekelteket egyébként fenyegető hátrány miatt, közérdekből, vagy a bírósági szolgálat érdekében sürgősen el kell intézni. Ezen határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a törvénykezési szünet kezdete valamely határidőbe esik, vagy ha valamely határidő kezdete a törvénykezési szünetbe esik, a határidő a törvénykezési szünet tartamának egész idejével, illetve a határidő kezdetekor még hátralévő idejével meghosszabbodik. A törvénykezési szünetnek nincs befolyása a szüneti ügyekben előforduló határidők kezdetére, sem az igazolási kérelmek (Pp. 452. §.) beadási határidejére. cl) A tanú- és szakértői díjak megállapításának részletes szabályozása. Az 1934. évi 246. sz. kormányrendelet a Pp. által megszabott kereteken belül részletes irányelveket állít fel a szakértői és a tanudíjak megállapításánál. Ezekre itt helyszűke miatt nem térhetünk ki. (A Csonkaországban lásd a Te. 18—20. §§-ait.) e) A határozatok írásbafoglalásának egyszerűsítése. A Pp. 401. §-ához az 1923. évi 123. sz. törv. V. cikke a következő rendelkezést fűzi: A tárgyalási jegyzőkönyvből és az iratokból nem szabad az ítéletbe tényelőadásokat szószerint átvenni. A bizonyítás eredményének a leírása helyett a bizonyítás eredményét tartalmazó iratokra kell hivatkozni. Az elismerés vagy lemondás alapján hozott ítéleteket rövidítve lehet írásba foglalni, és ehhez egy kereseti példányt vagy felzetet lehet felhasználni. Az elismerés vagy lemondás alapján hozott ítélet írásbafoglalása a bírósági iratoknál a bíró által aláírt feljegyzéssel is pótolható. Az 1923. évi 135. sz. kormányrendelet szerint az ilyen feljegyzés bélyegző alkalmazásával is végezhető. Az 1928. évi 23. sz. törvény XIII. cikke szerint perekben és fizetési meghagyásos eljárásban az ügynek, a feleknek, a tárgynak, és a teljesítés helyének és módjának a megjelölése az egyidejűleg közölt jegyzőkönyvre, beadványra vagy felzetre való hivatkozással is pótolható. A jogorvoslatokra vonatkozó útbaigazítás az összes bírói határozatokhoz külön lapon csatolandó. Ha a bíróság mulasztás, vagy elismerés alapján hozott ítéletében változtatás nélkül helyt ad a fél kérelmének, nem ad ki útbaigazítást a jogorvoslatokról. Ugyanezen cseh törvényhely XII. cikke szerint az ítélet, végzés, egyesség kiadmányát és a jogerősségi vagy végrehajthatósági záradékot a bírósági iroda a „kiadvány hiteléül" megjegyzéssel írja alá. (A Csonkaországban lásd a Te. 22. §-át és a Ppn. 12. §-át.) A Pp. 610. §-ának utolsó bekezdését az 1928. évi 23. sz. törv. III. cikkének 11. pontja olyképpen módosítja, hogy a váltófizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyást a felperesnek a kereseti felzeten az eredeti okiratok visszacsatolásával kell kézbesíteni. 181