Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A polgári eljárási jog, főként a Pp. alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

készítésénél a keresetlevélen és az alperesi első előkészítő iraton (Pp. 194., 195. §§.) felül mindegyik félnél még egy-egyben állapítja meg2). További előkészítő iratra a bíróság (elnök) és csak kivételesen, akkor adhat engedélyt, ha ezt a pernek egy határnapon befejezhetése végett szükségesnek tartja. Ez a módosítás azonban nem vonatkozik az érdemleges tárgyalás megkezdése után adható előkészítő iratra. (V. ö. Pp. 196. §. 2. bek.-vel.) A Pp. 205. §-a a járásbírósági eljárásban nem engedi meg az előkészítő iratok útján való előkészítést. Ehelyett a Ppn. 5. §-a azonban előkészítő irat adását kivételesen megengedi, ha az érdemleges tárgyalást előkészítés hiánya miatt el kell halasztani és csak oly perben, amelyben az ügyvédi képviselet kötelező3). A Ppn. 6., 7. és 8. §-ai a Pp. 243., 247. és 251. §-ainak módosításával megszüntetik a törvényszéki eljárásban elsőfokon, valamint a kiküldött és megkeresett bíró előtti eljárásban a jegyzőkönyvvezetői kényszert; intézkedés történik azonban az iránt, hogy a felek ilyen esetekben a tárgyalási jegyzőkönyvet aláírják. Minthogy a Ppn. 1. §-a szerint a kir. törvényszék polgári ügyekben első fokban mint egyesbíróság jár el, tárgytalanná válik a Pp. hetedik fejezetében szabályozott az az eljárás, amely szerint számadási, vagyonelkülönítési s más hasonló viszonyokat tárgyazó perekben a tanács egyik tagja, mint kiküldött bíró előtt előkészítő eljárás tartandó; — éppen ezért a Ppn. 9. §-a a Pp. idevágó 255—262. §-ait hatályon kívül helyezi. A Ppn. 10. §-a, a Pp. 289. §-a első bekezdésének 3. pontja kiegészítésével megengedi, hogy nemcsak mint eddig, költségkímélés, hanem a tanuk nagy száma, vagy más okból (pl. időkímélés céljából) a bíróság, ha tanácsban jár el, a tanú kihallgatását székhelyén lévő járásbíróság területén kívül megkeresett bíróra (fellebbezési bíróság kiküldött bíróra vagy székhelyén lévő első bíróságra) bízhatja. A Ppn. 11. §-a továbbá kimondja, hogy oly ítéletet, melyet szóbeli tárgyaláson hirdetnek ki, a kihirdetést követő nyolc nap alatt teljesen írásba kell foglalni. (A Pp. 400. §-a második bekezdésének helyébe lépett rendelkezés.) A Ppn. 12. §-a pedig a Pp. 401. §-át azzal egészíti ki, hogy a fellebbvitellel meg nem támadható ítélet indokolásánál (a fellebbvitelről történő három napon belőli lemondás esetén is) csak a megállapított tényeket és az alkalmazott jogszabályt kell röviden írásba foglalni. A Ppn. 13. §-a a Pp. 410. §-ának harmadik bekezdését hatályon kívül helyezve, módot nyújt arra, hogy a felek a tárgyalás befejezése 2) A Te. 14. §-a pedig az előkészítő iratok terjedelmét korlátozza. L. alább. 3) Viszont a későbbi keletű Te. 15. §-a mindezt már csak örökösödési, közszerzeményi és özvegyi jogot tárgyazó perekben, továbbá számadási, vagyonelkülönítési és más hasonló viszonyokat tárgyazó perekben engedi meg, amennyiben a vitás követelések, vagy ellenkövetelések nagy száma miatt szükségesnek mutatkozik. L. alább. 162