Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A volt cseh megszállt területek munkajoga /1918-1938/

Ha az alkalmazott azért bontja f el a szerződést, anert a munkaadó őt, vagy családjának tagjait tettleg bántalmazza, erkölcsében megsérti, súlyos becsületsértést követ el velük szemben, vagy megtagadja alkalmazottjának védelmét ilyen cselekményeknek a családtagok vagy más alkalmazottak részéről való elkövetése ellen, a szolgálati viszony csak akkor bontható fel, ha attól a naptól számítva, amikor erről tudomást szerzett, nyolc napon belül érvényesíti jogát, egyébként a sértő magatartás megbocsátottnak tekintendő. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a munkaadó bontja fel a szerződést azért, mert az alkalmazott a szolgálatban hűtlen lett, vagy a munkaadó tudta és beleegyezése nélkül harmadak személyek által jogtalan előnyöket ígértet magának, külömösképen ha a tilalom ellenére jutalékot vagy jutalmat elfogad, vagy oly cselekményt követ el, amely miatt a munkaadó bizalmára méltatlannak látszik, a munkaadó engedélye nélkül egyéb foglalkozást űz vagy más vállalat részére bármiképen tevékenykedik, ilyenben részesedik, vagy munkaadójával egyidőben ugyanabban a versenypályázatban vesz részt, a körülményekhez mérten jelentős időn keresztül indokolt akadályoztatás nélkül nem dolgozik rendesen, vagy tartósan vonakodik a munkától, illetőleg nem veti magát alá a munkaadó indokolt parancsának vagy más alkalmazottat engedetlensógre igyekszik rábírni, megfelelő ok nélkül és felhívás dacára megbetegedés vagy baleset folytán támadt munkaiképtelenség esetén nem tesz eleget a munkaadó orvosi bizonyítvány felmutatása iránt kifejezett kívánságának, továbbé azért, mert erőszakot, erkölcsi sérelmet, vagy súlyos becsületsértést követ el a munkaadójával, ennek képviselőjével vagy más alkalmazottal szemben. Bizonyos esetekben a munkaadó megbocsátott okra is hivatkozhatik, ha új felbontási okot érvényesít. Az időelőtti jogos ok nélküli felbontás miatt járó kártérítést hat hónap alatt kell érvényesíteni. A_ szolgálati viszony megszűnte utáni időre vonatkozó versenytilalmi kikötés az alkalmazottra nem kötelező, ha a megállapodás idején nem volt önjogú, ha nem volt módjában betekintést szerezni a munkaadó gyártási vagy üzleti titkaiba, illetőleg ha fizetése a szolgálat végén nem haladta meg az évi 18.000 cskoronát. Ilven kikötés érvényessége esetére is a törvény több korlátozást és feltételt ír elő. Ha az alkalmazott kártérítést ígért arra az esetre, ha a versenytilalmat be nem tartaná, akkor a munkaadó csak a szerződéses kártérítést követelheti s nem követelheti a. versenytilalmi záradék betartását, sem pedig ezen felüli kárának megtérítését. Ha a munkaadó üzemét eladja vagy bérbeadja, a .szolgálati viszony változatlanul tovább tart, ha csak a vevő (bérlő) az alkalmazottal másként meg nem. állapodik. Az első hónapban azonban bármelyik fél felmondhatja a szolgálati viszonyt a törvényes idők betartásával. Ha a munkaadó meghal, a halálesettől számított egy hónap alatt 158