Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a volt cseh megszállt területeken 1918-tól 1938-ig

Dr. Ungár J.: Cseh-szlovák munkajog. Kassa, 1935. Karpatia. Dr. Hexner: Das Dienstvertragsr,echt in der Slovakei und Karpathorussland. 1925. u. Rohrer Brünn, Prag, Leipzig, Wien. Dr. Roucek—Holik: Zákon o spolocnostiach s ruCením obmedzenym. (A korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény). Prága, 1922. Dr. Hartmann A.: A részletügyletről szóló törvény magyarázata. Tisztességtelen verseny. A tisztességtelen verseny ellen speciális törvényes intézkedléá csak 1928 óta (111/1927. ez. törvény) van érvényben, a hasonló jellegű magyar törvény tehát öt évvel előzte meg a cseh-szlovák legislativát. A cse'h-szlovák törvény a magyarhoz hasonlóan úgy magán-, mint büntetőjogi oltalmat nyújt. Az ú. n. generális klauzula általában tisztességtelen versenyténynek minősíti a verseny jó erkölcsei elleni cselekményeket, ha azok a gazdasági forgalomban a versenytársak megkárosítására alkalmasak. Ezenkívül egyenként is felsorol a törvény hasonló elbírálás alá eső versenytényeket. Ilyenek a tisztességtelen reklám, az áruszármazás helytelen megjelölése, a lekicsinylés,2) a vállalati je2) Helyes magyarsággal „ócsárlás", a törvény hivatalos magyar fordítása azonban fenti kifejezést használja. gyekkel és a vállalat külső berendezésével való visszaélés, vesztegetés, az üzleti és a gyártási titkoknak megszegése és felhasználása, végül a segédszemélyek tisztességtelen versenye s annak a versenytárs által való felhasználása. A büntetőjogi rendelkezések a fenti cselekményeket — kivéve a tisztességtelen reklámot és a segédszemélyzetek tisztességtelen versenyét s annak a versenytársak általi felhasználását, melyek kihágások — általában vétségnek minősíti. Kihágásnak tekinti a törvény továbbá a bűncselekmény megakadályozásának elmulasztását a munkaadó által. A magánjogi védelem eszközei kb. megegyeznek a magyar törvény által nyújtott oltalommal. A cseh-szlovák törvény azonban a nyilvánvalóan konok perlekedővel szemben is tartalmaz szankciókat, melyek nemcsak a pernyertes fél indítványára, hanem hivatalból is^ alkalmazíhatók, viszont ily esetben a pernyertes fél indítványára kártalanítás is megítél'hető. Azon alkalmazottat, ki a bűncselekményt a vállalat érdekében követte el, <ha elbocsátás vagy érzékeny anyagi károsodás fenyegette volna a cselekmény megtagadása esetén, mentesíti a büntetés alól. A törvény azonkívül egyes, a verseny szempontjából tekintetbe jövő esetekben közigazgatási intézkedésekkel való szabályozás számára is biztosít teret. így a) kormányrendelettel való szabályozás számára tartja fel, hogy^ bizonyos áruk belföldi, iparszerü, vagy kicsiny'beni eladása csupán szám, mérték, illetőleg súly szerint előírt egységekben tör138