Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

pénzváltó üzlet folytatásáról szóló 30/1927. P. M. sz. r. szabályoz. (L. Rendeletek Tára 1917. 405nik oldal.) A trianoni megcsonkíttatás szörnyű áldozatai árán megvalósult a békeidők nagy magyar álma, az önálló Magyar Nemzeti Bank, amelynek létesítéséről és .szabadalmáról az 1924. évi V. t. c. intézkedik. E törvényt kiegészítik az 1925. évi XXXII. t. c, az 1928. évi VIII. t. c. és végül az 1938. évi XXV. t. c. A valutáris jogszabályok terén a magyar törvényhozást és rendeletalkotást rendkívül erősen igénybevette a pénzérték elértéktelenedésével kapcsolatos jogszabályok megalkotása. Ezen jogszabályok közül kiemeljük az 1923. évi XXXIX. t. c-t, amely a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szól, az 19.25. évi XXXVII. t. c.-et, a magánjogi pénztartozások egy meghatározott csoportjának, a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelését az 1926. évi XVI. t. c. részletesen szabályozza, végül az 1928. évi XII. t. c. tartalmazza az átértékelésre vonatkozó' jogszabályok betetőzését és az e kérdésben a bírói gyakorlatban kialakult jogtételek kodifikálását. Az inflációs időkben is gondoskodni kellett a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések megtorlásáról, az 1922.-XXVI. t. c. útján. Az 1931-től kezdve a kötött devizaforgalom következtében a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok tömege jelent mieg, amelyek közül a legfontosabb alaprendelet a 4500/1931. M. E. sz. r. A devizagazdálkodás központi irányítását a Magyar Nemzeti Bank végzi. Itt nincsen terünk arra, hogy e rendeleteket részletesen ismertessük, errevonatkozó kitűnő könyv dr. Papp Zoltán: Magyar devizagaldálkodás, Budapest, 1937. c. könyve. Az új magyar pénzértéknek, a pengő értéknek megállapításáról az 1925. évi XXXV. t. c. intézkedik. A kamatjog tekintetében meg kell említenünk még azt, hogy a felszámüjthaitó' kamat legmagasabb értékét az Országos Hitelügyi Tanács állapítja meg az 5610/1931. M. E. sz. r. 7-ik §-ában reáruházott hatáskörében. A váltó és csekk jog tekintetében az elmúlt 20 év alatt semmi említésre méltó jogszabályalkotás nem történt. A nemzetközi egységes váltójog és csekkjog becikkelyezése és az új váltó- és csekktörvény megalkotása elmaradt. A hitelgazdaság körébe tartozó joganyag köréből ki kell még emelnünk azt, hogy az 1932:VI. t. c.-kel a törvényhozás új uzsoratörvényt alkotott, míg a kihitelezés biztonságát kívánta fokozni a hitelsértésről szóló 1932. évi IX. t. c. megalkotásával. j) A fizetésképtelenségi jog. Gazdasági életünk még mindig nélkülözni kénytelen a csődtörvény régóta sürgetett reformját. Ehelyett, mint tudjuk, — az 1916. 119