Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 1-5. szám - A kereskedelmi jog, az iparjog, a tisztességtelen versenyjog és az ipari tulajdonra vonatkozó jogok alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig

maga kozmetikai eszközeit a legráncosabb, leghibásabb és legvastagabb arcbőrhöz mérni. Valóban semmi sem természetesebb, minthogy az ilyen drasztikus kozmetikától épen az arra egyáltalában rá nem szoruló, tehát a leghatalmasabb és legkifogástalanabb működést kifejtő részvénytársaságok irtóznak. De másfelől^ is^ egészen természetes, hogy a gazdasági élet legerősebb irányadó tényezői épen az ilyen nagy vállalatok vezetői sorából -kerülne* ki. Ezek nyugodtan és meggyőződéssel állíthatják, hogy a fennálló részvénytársasági jog szabályai az ő vállalataik szempontjából kielégítőek és szívesen hunynak szemet a felett a nem is vitatható tény felett, hogy a részvénytársasági forma, a mai jogszabályok mellett a legsúlyosabb viszszaélések céljára is játszva felhasználható. Elvégre valóban ritkán lehet olyan önfeláldozó szépasszonyt találni, aki a neki felesleges, sőt reá ártalmas kozmetikai műveletnek szívesen vetné magát alá pusztán azért, hogy az arra valóban rászorulók ugyanazon eljárás áldásaiban részesülhessenek." (L. Dr. Nizsalovszky: „A negatív részvényjogi reform" c. tanulmány 7-ik oldalán.) Ez a magyarázata annak, hogy a részvényjog terén a felmerült reformtervezetekkel szemben a gazdasági körök részéről olyan egyöntetű ellenzés nyilvánult meg, amely eddig sikeresen megakadályozta azt, hogy a részvényjog reformját nálunk is megvalósítsák. c) A szövetkezeti jog reformja. A szövetkezeti jog reformjja 1920-ban az érdeklődés homlokterébe Került és dr. Kuncz Ödön a szakirodalomban a szövetkezeti jog reformjával hatalmas tanulmány keretéiben foglalkozott. (L. Ker, Jog 1920. évf. 123., 142., 155., 169. oldalait.) Kuncz ebben a tanulmányában már kijelöli azokat az elvi alapokat a szövetkezeti jog kérdésében, amelyek nyomán 1926-ban elkészítette a részvényjog reformjával együtt a szövetkezeti jog reformjáról szóló tervezetet. Hivatalos részről a szövetkezeti jog egészét átfogó tervezet nem készült, annak ellenére, hogy különösen a kereskedelmi érdekképviseletek részéről az elmúlt 20 esztendő alatt rendkívül sok panasz hangzott el amiatt, hogy a fogyasztási szövetKezetek a valóságban elszakadtak a rochadale-i elvektől. A 'kereskedelmi érdekképviseletek kívánságaikat albban foglalták össze, hogy a tiszta szövetkezeti eszme megvalósítását biztosító új szövetkezeti törvényt alkossanak. A Kereskedelmi érdekeltségek különösen azt kívánták, hogy a szövetkezetek állami támogatását (részjegyzések, kölcsönök, veszteségek átvállalása) szüntesséK Ibe, a kötött kereskedelem területén a szövetkezetek a behozatali és kiviteli kontingenseK szétosztása, a kompenzációs ügyletek lebonyolítása terén kiváltságos helyzetben ne részesüljenek, a szövetkezetek csak tagjaiknak árusíthassanak és szabályozzák a szövetkezeti összeférhetetlenséget, azaz Közszolgálati tisztviselők fogyasztási szövetkezetekben vezető szerepet, akár közvetlenül, akár közvetve ne játszanak. 112