Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A kormányzóválasztás

a nemzet részére szóló tanácsadás-e csupán ez a jog, vagy pedig több-e annál? A helyes megítélés szempontiából, nézetünk szerint, két körülmény .iátszik döntő szerepet. Elsőisorban az, hogy az együttes ülés kötve van a kormányzó jelöltjei közül való választáshoz, hacsak már eleve többségi határozatával e hármas jelöléssel szembe nem helyezkedik. Másodszor pedig az, hogy a hármas jelölés folytán, mindazok,^ akik az ajánlási nyilatkozat egyik vagy másik jelöltjét megfelelőnek tartják, a szembehelyezkedéstől tartózkodni fognak s ilykép a kormányzói jelöléssel szembehelyezkedő határozat csak a legritkább esetben képzelhető el. Csakis akkor talán, amikor az országgyűlés túlnyomó nagy többsége már is állást foglalt valaki mellett és ennek a neve az utódajánlási nyilatkozat jelöltjei között nem szerepel. Ellenesetben azonban a választás nyilván csakis a nyilatkozat jelöltjeire fog szorítkozni. Ezek szerint viszont nyilvánvaló és aligha szorul bővebb megvilágításra, hogy a javaslat miniszteri indokolása erőisen aláértékeli a kormányzó utódajánlási jogát, amidőn azt mondja, hogy e jognak nincs a nemzetnek szóló tanácsadáson túlmenő közjogi jelentősége. E jog lényegesen több annál. — Virulens, érvényesülésre törő jog, amelynek közjogi jelentőségét igen nagy tévedés volna aláértékelni. Eltérő a választási eljárás azonban, illetőleg az országgyűlés jelölésével nyer előzőleg kiegészítést abban az esetben, ha a kormányzó utódajánlási jogával nem élt, vagy ha élt ugyan e jogával, de az országgyűlés is úgy határozott, hogy jelölési jogával szinten élni kíván. Ezekben az esetekben az együttes ülés előbb a jelölést ejti meg, ugyancsak titkos szavazással, amelynél minden országgyűlési tag egv jelöltre adja le szavazatát. Amennyiben háromnál több személyre esne szavazat, az országgyűlés jelöltjének csak azt a három személyt kell tekinteni, akikre a legtöbb szavazat esett, de ezek közül is kiesik a jelöltségből az, aki nem kapott a jelölésnél legalább 50 iszavazatot. Ha egyetlen jelölt sem kapott legalább 50 szavazatot, a szavazást addig kell megismételni, amíg legalább egy jelölt legalább 50 szavazatot nem kap. Azok között, akik egyenlő szavazatot nyertek, sorshúzás állapítja meg, hogy kit kell az országgyűlés jelöltjének tekinteni. Az országgyűlés jelölésének megejtése után az együttes ülés, - ha. a kormányzó nem élt utódajánlási jogával, - az országgyűlés jelöltjei közül, amennyiben pedig a kormányzó élt e jogával, — a kormányzó és az országgyűlés jelöltjei közül választja meg a kormányzót. Ez utóbbi esetben legalább négy és legfeljebb hat jelölt között folyik le a választás. A kormányzóválasztást tehát, amint a fentiekből is kitűnik, a törvény elég részletes szabályozással rendezi. Jellegzetes vonása az egész választási eljárásnak, hogy a titkosság elvét maradéktalanul érvényesíti, de miként a javaslat miniszteri indokolása is kihangsúlyozza, tudatosan kerüli ugyanakkor a jelentéktelen részleteket és a felmerülő esetlegességek szabályozását, „mert ezek tekintetében 59