Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - A kormányzóválasztás

A kormányzóválasztás I. Annak a közjogi trilógiának, amely a titkos választójog általános megvalósulása kapcsán a magyar törvényhozó hatalom három tényezőjét, a kormányzót, mint ideiglenes államfőt, a felsőházat és a képviselőházat hivatott megerősíteni, első része a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló törvény: az 1937. évi XIX. törvénycikk. Ez a törvény, amely 1937 július hó 28-án került az Országos Törvénytárban kihirdetésre és a kihirdetéssel mindjárt hatályba is lépett, bárha mindössze nyolc szakaszból áll, az ideiglenes államfői, vagyis a kormánvzói hatalommal kapcsolatban mégis a nagyjelentőségű alkotmányjogi kérdések egész sorát veszi részben revizió, részben pedig, megfelelő rendelkezések hiányában, előrelátó rendezés alá. A törvényben revizió, illetve rendezés alá vett kérdések három csoportba oszthatók: 1. Az első csoportba sorolhatók azok, amelyek magát az államfői hatalmat érintik. Ide tartozik a törvény rendelkezései közül: a) A kormányzói hatalomnak a törvényhozás körében való kiterjesztése, b) a kormányzó felelőtlenségének megállapítása és c) a magyar király főkegyúri jogára vonatkozó jogfenntartó nyilatkozat. 2. A második csoportba azok a rendelkezések osztályozhatók, amelyek a kormányzói tiszt mcgüresedése esetén előálló interregnumot szabályozzák és ennek betöltésére az „országtanács"ot intézményesítik. 3. A harmadik csoportba végül azok sorozhatok, amelyek a megüresedett kormányzói tiszt betöltéséről rendelkeznek, szabályozván a) az üresedés tartamát, záros határidejét, b) a kormányzó utódajánlási jogát és c) a kormányzóválasztást. 49