Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A Datio in solutum. [1. r.]

datio in solutum uj obligatiot teremt, mert a szavatosság az ügyJetnek csak másodlagos karaktere lehet, lényegét azonban nem érinti. A helyes felfogáshoz közel jár Berndorff117) nézete, bár a valóságnak ez a felfogás sem felel meg teljes mértékben. Helyesen állapítja meg ugyan, hogy a datio in solutum u. n.„ Angabe und Annahmevertrag" — azaz reálszerződés, de helytelenül tekinti azt kölcsönösnek. Berndorff u. i. — mondja Belitz118) — összecseréli az „entgeltlich" szót a „gegenseitig" kifejezéssel. A datio in solutum visszterhes ügylet, mert a hitelezőnek az aliud elfogadása fejében le kell mondani eredeti követeléséről, de nem kölcsönös, mert nem a hitelező szolgáltatása oldja fel a kötelmi viszonyt, hanem a részéről történő elfogadás ténye. (Az eredeti követelésről való lemondást u. i. ebben az actusban bennfoglaltatottnak tekinthetjük.) Berndorff nézete alapján a teljesítést is kölcsönösnek kellene tekintenünk, mert itt is lemond a hitelező a követelésről, miután a szolgáltatást kézhez kapta. A helyes felfogást vallja Mickel119), csakhogy ő nem fektet súlyt a hitelezőnek az eredeti követelésről történő lemondására. A datio in solutumot reálszerződésnek tekinti ő is, csakhogy oly reálszerződésnek, amely nem alapít, hanem megszüntet egy kötelmi viszonyt. Az adós szolgáltatja az aliudot, a hitelező átveszi s „egy pillanat alatt" megszűnik az obligatio. Megemlítendő azonban, hogy Mickel felfogása csak akkor fogadható el teljes mértékben, ha ő a datio in solutum actusában a hallgatólagos lemondást a hitelező ré széről benne látja, Végeredményben tehát a datio in solutum kétoldalú, visszterhes szerződés, mert benne mindkét fél jogosítva, ill. kötelezve lesz. Az adós kötelezettsége szolgáltatni az aliudot és ennek fejében joga van a felelősség alól való felszabaduláshoz; a hitelező joga viszont az aliud követelése és kötelezettsége ennek fejében a régi követelésről való lemondás. A datio in solutum azonban nem obligatorius, hanem solutorius reálszerződés, mert nem „contrahendae" (tehát nem contractus), hanem „distrahendae obligationis causa" jön létre s a kötelem megszüntetésével elérvén célját, automatice megszűnik. II. A datio in solutum egyik leglényegesebb feltétele az érvényes kötelem fennállása, amelyet az teljesítési hatállyal megszüntethet. Jelen esetben azonban az érvényes és fennálló kötelem alatt nem kell civiliter perelhető obligatiot érteni. A kötelem, amelyet a datio in solutum megszüntet, lehet naturális obligatio is, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a földbirtokos, aki kártyában pl. a szomszédos birtokossal szemben nagyobb összeget vesztett, annak beleegyezésével birtokának egy részét át fogja neki engedni a kártyaadósság fejében. Természetesen játékból, versenyfogadásokból eredő tartozások117) Berndorff. 8—9. 1. 118) Belitz. 6—7. 1. Mickel. 38. 40. 1. 34