Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 2. r

Az EH. intézménye, mint azt a történelmi előzmények megvilágítása kapcsán láttuk, a gazdasági szükségszerűség nyomása alatt a nemzeti és faji érdekek mind követelőbben való fellépése következtében jött létre. A föld a nép legértékesebb java, amely minden körülmények között megtartandó a parasztságnak, a nemzeti erő ősforrásának kezén és annak megakadályozása, hogy a talaj a parasztság alól kicsússzon, és spekuláció tárgyává, áruvá legyen a vérrel szerzett, ősi nemzeti, faji hagyományok által megszentelt anyaföld, az minden államnak egyaránt elsőrendű kötelessége. A nemzeti szocializmust a szükséghelyzet kényszerítette, hogy ezt az intézményt megteremtse; és mivel a nemzeti szocializmust minden téren az ősgermán hagyományokhoz való visszatérés vezeti, az EH. intézményének megalkotásánál is ez a szempont látszott vezéreszmeként lebegni előtte. Az ősgermán jogfelfogást a közösséghez való kötöttség eszméje hatotta át. Ez megnyilvánult a földön fennálló jogokról való felfogásban is. .,Míg a közösség gondolata — mondja Merk163) — a római jogból száműzve van, a germán jogban épen az uralkodik." Az ősgermánoknál az állattenyésztés állott a gazdasági élet középpontjában, épen ezért külön tulajdon a földeken még ekkor nem ismeretes. Tacitus szerint magántulajdon csak az udvarházon áll fenn, a termőföldek köztulajdonban állanak. Ennek megfelelően alkotja meg a nemzeti szocializmus is az EH. intézményét, amidőn a népközösség érdekei által korlátozva egy arra érdemes, kisebb, vérségi és szolgálati, illetőleg házközösségi kapcsolaton alapuló, faji kritériumoknak megfelelő embercsoport számára, különleges öröklési rend által szabályozva, köti le a földet. Az EH. intézményének alapgondolata — mint azt a REG. bevezető szavai mondják — a német parasztságnak, mint a német nép ősi vérforrásának védelme, a kezükön levő birtokoknak a túladósodás és szétforgácsolódás ellen való megóvása által.164) A) Minden mező és erdőgazdaságilag megművelhető birtok, mely nem kisebb, mint egy ú. n. „Ackernahrung (2. §.)165) és legfeljebb 125 hektárt tesz ki166) (3. §.) lehet Erbhof; szükséges, hogy az 163) Merk. 87. 1. 164) A REG. áll 61 §-ból és 7 fejezetből, továbbá egy bevezető részből, mely a törvény cél'kiitüzéseit kÖ/rvonadazza. Az 1. fejezet saöl az ÍEH-ríól, a 2. a Bauerről (EH. .tulajdonos), a 3. az öröklési rendről, a 4. az elidegenítési, megterhelés tilalomról, az 5. az EH.-val kapcsolatos hatóságokról, a 6. az EH. lajstromról, a 7. zárórendeilkezéseket tartalmaz. 165) Az a földdarab, amely egy parasztctsalád s«ámára a helyi viszonyokat figyelembe véve tisztességes megélhetést biztosít. V. ö. Preussdsches Gesetz vom 15. Mai. Über den Báuerlichen Erbhof: 3. §. „Der Erbhof muss mindestens zur Erbaltung einer Báuerlichen Familie ausreichen. Oelschlager. JW. 1933. 29—30. füzet. 1630. 1. 166) Ez alól a közérdek figyelembevételével a törvény kivételeket is tesz. REG. 5. §. 181