Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 2. r

Az EH. intézménye, mint azt a történelmi előzmények megvilá­gítása kapcsán láttuk, a gazdasági szükségszerűség nyomása alatt a nemzeti és faji érdekek mind követelőbben való fellépése következ­tében jött létre. A föld a nép legértékesebb java, amely minden kö­rülmények között megtartandó a parasztságnak, a nemzeti erő ősfor­rásának kezén és annak megakadályozása, hogy a talaj a parasztság alól kicsússzon, és spekuláció tárgyává, áruvá legyen a vérrel szerzett, ősi nemzeti, faji hagyományok által megszentelt anyaföld, az minden államnak egyaránt elsőrendű kötelessége. A nemzeti szocializmust a szükséghelyzet kényszerítette, hogy ezt az intézményt megteremtse; és mivel a nemzeti szocializmust minden téren az ősgermán hagyo­mányokhoz való visszatérés vezeti, az EH. intézményének megalko­tásánál is ez a szempont látszott vezéreszmeként lebegni előtte. Az ősgermán jogfelfogást a közösséghez való kötöttség eszméje hatotta át. Ez megnyilvánult a földön fennálló jogokról való felfogásban is. .,Míg a közösség gondolata — mondja Merk163) — a római jogból száműzve van, a germán jogban épen az uralkodik." Az ősgermánok­nál az állattenyésztés állott a gazdasági élet középpontjában, épen ezért külön tulajdon a földeken még ekkor nem ismeretes. Tacitus szerint magántulajdon csak az udvarházon áll fenn, a termőföldek köztulajdonban állanak. Ennek megfelelően alkotja meg a nemzeti szocializmus is az EH. intézményét, amidőn a népközösség érdekei által korlátozva egy arra érdemes, kisebb, vérségi és szolgálati, il­letőleg házközösségi kapcsolaton alapuló, faji kritériumoknak meg­felelő embercsoport számára, különleges öröklési rend által szabá­lyozva, köti le a földet. Az EH. intézményének alapgondolata — mint azt a REG. beve­zető szavai mondják — a német parasztságnak, mint a német nép ősi vérforrásának védelme, a kezükön levő birtokoknak a túladóso­dás és szétforgácsolódás ellen való megóvása által.164) A) Minden mező és erdőgazdaságilag megművelhető birtok, mely nem kisebb, mint egy ú. n. „Ackernahrung (2. §.)165) és legfel­jebb 125 hektárt tesz ki166) (3. §.) lehet Erbhof; szükséges, hogy az 163) Merk. 87. 1. 164) A REG. áll 61 §-ból és 7 fejezetből, továbbá egy bevezető részből, mely a törvény cél'kiitüzéseit kÖ/rvonadazza. Az 1. fejezet saöl az ÍEH-ríól, a 2. a Bauer­ről (EH. .tulajdonos), a 3. az öröklési rendről, a 4. az elidegenítési, megterhelés tilalomról, az 5. az EH.-val kapcsolatos hatóságokról, a 6. az EH. lajstromról, a 7. zárórendeilkezéseket tartalmaz. 165) Az a földdarab, amely egy parasztctsalád s«ámára a helyi viszonyokat figyelembe véve tisztességes megélhetést biztosít. V. ö. Preussdsches Gesetz vom 15. Mai. Über den Báuerlichen Erbhof: 3. §. „Der Erbhof muss mindestens zur Erbaltung einer Báuerlichen Familie ausreichen. Oelschlager. JW. 1933. 29—30. füzet. 1630. 1. 166) Ez alól a közérdek figyelembevételével a törvény kivételeket is tesz. REG. 5. §. 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom