Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 2. r

midőn mások hajléktalanok; a liberális világnézet szerint a legértékesebb régiségeket külföldre eladhatja, a legősibb fákat kivágathatja." A nemzeti szocializmus a római jog ígv értelmezett tulajdonfogalmával legélesebben szembehelyezkedik. A ntmzeti szocialista világfelfogás azt parancsolja, hogy minél nagyobb a tulajdonjog tárgyának értéke, annál többre is kötelez az.148) Egy nemzet történelmének, kultúrájának magántulajdonban álló emlékei nem lehetnek egyedül tulajdonosuk korlátlan hatalmának alávetve. Az állatokat a törvény az élettelen dolgoktól megkülönböztetve kiemelte azok közül és fokozott védelemben részesíti őket.. A vadállatok, erdők szintén törvényi védelem alatt állanak. A föld sem képezi többé az akadálytalan adásvétel tárgyát. A földnek ez a megkötöttsége azonban egész más, mint eddig ismeretes volt (pl. a családi hitbizomány). A föld nem egyes családok, nemzetségek számára köttetik le, hanem annak részére, aki érdemes arra. Aki nem, az köteleztetik, hogy azt az arra érdemesnek engedje át. A föld megengedett adásvétele is szigorú ellenőrzés alá kerül, mert a céltalan elidegenítés és a föld oktalan elaprózódásának megakadályozása a főcélja e téren a nemzeti •szocializmusnak. A tulajdonnak a római jogi elvi fogalomtól napjainkig való fejlődése végeredményben csak quantitativ fejlődést, illetve átalakulást mutat fel, qualitative a római jogi elvi alap úgyszólván nem is változott. Gierke149) szerint a tulajdon felfogásának fejlődésében — már amennyire fejlődésről e téren szólhatunk — csak históriai, de ntm logikai kategóriákat lehet megkülönböztetni. A különböző népeknél a különböző eszmeáramlatok, korszellem stb. hatása alatt a tulajdonról vallott felfogás bizonyos tekintetekben módosult, végeredményben azonban a római jogi tulajdonfogalom, mint elvi alap megmarad uralkodónak. A tulajdon pandektista (tehát római jogi) értelemben Hamborg150) szerint: „általános, kizárólagos uralmi és rendelkezési joga egy személynek egy dolog felett." A nemzeti szocialista jogtudomány azonban bizonyos mértékben túlzásba viszi a tulajdonjog elvi alapjának kifejtésében a korlátlanság eszméjének kihangsúlyozását. „A római jogi tulajdon teljessége — mondja Marton151) — nem jelenti a tulajdon korlátlanságát." A tulajdonos rendelkezési szabadságának már „azi erkölcstelenségig menő tulajdonfogalommal bíró" római jog is korlátokat "s) Fuehs: ,,Das Eigentunisrecht wírd von einem specifisch privátén Rechl zu cinem gémein-chaftgelrandenen. Das Recht wird erganzt und erweitert duroh die Pflicht, dieses Reeht nicht zum Schaden der Volksíremeinschaft auszuiiben." 9. 1. 14!>) Gierke: Deutsches Privatreeht. Sachenrecht. 120. §. 150) Hamborg: 3. 1. 151) Marton. 230. 1. 178