Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

közösségé. A germán népek közösségének alapja a Sippe volt (közösségi szervezet). Ezen alapformából fejlődtek ki a német társadalmi élet fejlettebb alakjai, összetartotta e közösséget az azonos irányú gondolkodás, erkölcsi felfogás. A bajtársiasság, hűség, engedelmesség, becsület, hit a vezető tekintélyben, voltak a német nép őstulajdonságai és ez nyomta bélyegét rá a német jogra is. Midőn tehát a nemzeti szocializmus új jogot alkot, valójában ezt csak a jogalkotás részleteiben teszi, tulajdonképen azonban viszszatér az ősnémet jog alapelveire, amelyet az individuum eszméje helyett a közösség, a közösségnek való szolgálat eszméje hat át. így végeredményben az „uj nemzeti szocialista jog" is épúgy, mint a római jog: multbanéző, históriai jellegűvé, jogtörténeti karakterrel bíróvá lesz, azzal a különbséggel csak, hogy az utóbbinál a német nép saját őseinek jogát — melyet a római jog háttérbe szorított — igyekszik uj életre kelteni. * A nemzeti szocialista jogot teljes egészében a közösség eszméje, a közösségnek való szolgálat gondolata hatja át. Az NSDAP. programúi jának 24. pontja szerint: „Sie (t. i.apárt) bekámpft den jüdischmaterialistischen Geist in und ausser uns und ist überzeugt, dass eine dauernde Genesung unseres Volkes nur erfolgen kann von innen heraus auf der Grundlage: Gemeinnutz vor Eigennutz." — A közjó az egyéni jó előtt, a közérdek a magánérdek előtt — a vezető ielmon• data a nemzeti szocialista jogalkotásnak. „Auch in Gesetz — mondja Fraeb132) — muss Gemeinnutz vor Eigennutz gehen." — A jogalkotásban mindenütt vezéreszmeként kell világítania a: „Gemeinnutz vor Eigennutz" elvének. „E csatakiáltás — mondja Schimmerröhn133) — nem marad jelszó, szólam, hanem élő valóság a nemzeti •szocialista mozgalomban." Az egyénnek mindenütt vissza kell húzódni, mindenütt háttérbe kell szorulni ott, ahol azt a köz érdeke kívánja. A köz érdeke szent és előbbrevaló minden magánérdeknél. Az egyén azonban ne a közösség kényszere alatt hajoljon meg a közösség eszméje előtt és szorítsa háttérbe érdekeit ott, ahol azzal szemben a közérdek jelentkezik — mert ez a nemzeti szocializmusnak célja nem lehet. Hanem igen is az egyén lássa be, mert be is kell látnia, hogy a közérdek a legfőbb jó és tudnia kell, hogy az végeredményben az egyének érdekeinek összességét jelenti. Midőn tehát az egyén a maga kisebb jelentőségű egyéni érdekeit a fellépő közérdekkel szemben háttérbe szorítja, azt azon tudatban teszi, hogy e cselekményével végső fokon a saját javát szolgálja. A római jog Kersten134) szerint a „Gemeinnutz vor Eigennutz" elvét épen fordítva használta. Tény ugyan, hogy a római jog az individualizmus joga volt, azt azonban kategorice állítani, hogy a római 132) Fraeib: D. R. 7/1933. 133) Sdhimunerahn: 9. jegyz. 134) Kersten. J. W. 1938. évf. 1234. 1. 165