Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

a feltámadott jogot jogrendszerükbe belevinni és nemzetük sajátjá­vá tenni igyekeztek. Németországban nem ez volt a helyzet, s a római jog recepciója egyáltalán nem ment oly simán és akadálytalanul, mint a franciák­nál, vagy olaszoknál. Ez érthető is, hisz a német nép egységesen ger­mán eredetű volt, s hosszú időkön át életviszonyait a német népié­lekből fakadó jog szabályozta. Nem lehet tehát csodálkozni azon az ellenálláson, amelyet a német nép egy neki merőben idegen, a dél­európai talajban sarjadt és a Mediterranum kulturnépeinek helyes­nek tartott jogelveit egyesítő, számára új jogrendszer behatolása el­len kifejtett. Hogy ennek ellenére a római jog mégis el tudott terjedni Német­országban és ott a magánjogi rendszernek —1 a germán eredetű jog teljes mértékben való kiszorításával — kizárólagos alapjává lenni, azt mélyreható okok indokolják. A római jog németországi recep­ciójának indítékait három jelentős momentumban kereshetjük: 1. A német császárok, mint Róma caesarjainak utódai a Német Nemzet Szent Római Birodalmában helyzetük megerősítése céljából a felsőitáliai egyetemeken a római jog stúdiumát vezették be. A felsőitáliai egyetemeken tanuló német jogászság azután hazájába visszatérve magával hozta jogászjogként a római jogot s mint a jog képzett és hivatott müvelője, annak a német talajban való meggyö­kereztetésére igyekezett. 2. A római jog a Német-római Birodalomban törvényként más­különben is érvényben volt. 3. A német jogrendszer a naturál (termény) gazdálkodásra volt félépítve. A haladó idők azonban lassanként megkövetelték már a jogrendszernek a pénzgazdálkodáshoz való idomulását. E tekintetben pedig a római jog, mint világjog, mint a forgalmi, kereskedelmi élethez rendkívül könnyen alkalmazkodni tudó jogrendszer kiválóan megállotta helyét. Mindezen fontos okok ellenére is a római jog németországi re­cepciója csak mintegy lépésről-lépésre tudott végbemenni és csak akkor, midőn a német nép tudatára jutott annak, hogy a római jog tulajdonképen a Német-római Birodalom joga, vett ez a recepcionális folyamat gyorsabb ütemet.117) Petrus de Andlo118) még azt írja, hogy a XV. század második felében a római jogot és általában a romanistákat lebecsülik Német­117) Schmidt Kari Adolf: „Das Volk wehrte sich mehrere Jahrhunderte lang mit der gtrősster Energie gegen das Eindringen des rőmischen Rechts, beugte sich aber schliesslieh vor der Erkenntnis, dass da dasselbe nun einmal als Recht des hedli'gen rőmischen Reichs in Deutschland gelte, auch die Berufung der Romanis­ten in die Gerichte eine zwar traurige, aber unabweisliche Consequenz dieser Geltung sei, und das rómische Recht drang jetzt rascher und tiefer als in den übírigen Landern in die gerichtliche Praxis ein." 150. 1. 118) U. o. 151. 1. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom